Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004
A magyar-magyar kapcsolatok jó működéséhez és a szomszédos országokkal való együttműködéshez a jogi és gyakorlati feltételek javítása egyaránt fontos. Az utóbbi célt szolgálják a jelentős infrastrukturális fejlesztések és EUtámogatások: új autópályák, a vasútvonalak, határátkelők fejlesztése és létesítése. Rendkívül fontos, hogy a határon túli magyarság életkörülményei, gazdasági lehetőségei is javuljanak. Az Unió kedvezőbb feltételeket kínál olyan beruházási hitelek folyósításához, amelyekből magyar vállalkozók is részesülhetnek. Bíznunk kell e folyamat sikerében, hiszen láttuk már sikeres példáit. De az előrelépést a hazulról induló gazdaság-politikai erőfeszítéseknek is segíteniük kell! A régiónkban 1989-től kibontakozott demokratikus fordulat megteremtette a kisebbségi magyar közélet demokratikus fejlődésének feltételeit is. Ezen belül két, egymással olykor ütköző szempont jelent meg. Egyfelől a magyarság alapvető érdeke, az egység megőrzése; másfelől az is, hogy érvényesüljön a magyarság belső demokráciája, az útkeresés szabadsága is. E szempontok egyeztetésének láthattuk sikeres példáit, de azt is, hogy milyen kockázattal jár, ha a különböző elképzeléseket vallók között nem bontakozik ki eredményes párbeszéd. A nemzeti érdekek képviseletében is bizonyára szükség van árnyaltabb gondolkozásra, eltérő vélemények artikulációjára. Látványos példája ennek például az autonómia kérdése, amelynek biztosítása alapvetően mást jelent kulturális és személyi téren, mint nemzeti és területi alapon. Azt hiszem, igen nagy jelentősége van annak, hogy az autonómia elképzelések mindegyik típusa összeegyeztethető az európai normákkal és az Unió jogrendjével. Miként a státustörvény, úgy az autonómia lehetséges útjai is aszerint lesznek ténylegesen járhatók, ha felelős párbeszédben törekszenek erre, mind a kisebbségek közösségei, mind e közösségek és a többségi nemzetek népei és politikai intézményei. Mindez bizonyára segít abban, hogy az anyaországon kívül élő magyarok jövőképe megerősödjön. Igen fontos, hogy szülőföldjükön maradva is hihessenek abban, hogy magyarként és lakóhelyük szerinti állampolgárokként részesei lehetnek a fejlődő, európai életminőségnek. Ebbe a gondolatkörbe tartozik napjaink legvitatottabb kérdéseinek egyike: a nem Magyarországon lakó magyarok magyar állampolgárságának könnyített megszerzése, illetve, ahogyan a köznyelv nevezi: a kettős állampolgárság ügye. Ez a maga módján már létezik: a magyar, a szlovák és a szlovén állampolgárok az EU-nak is polgárai. Ez sok jogot biztosít számukra hazájukon kívül is. Az elmúlt években felkerestem a határon túli magyarok közösségeit. Vezetőikkel idehaza is többször találkoztam. A velük folytatott beszélgetések és a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként úgy gondolom, hogy jó lelkiismerettel ki lehet mondani: a magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását e közösségek egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik és ők is jól tudják, hogy megadásának nincs jogi akadálya. 399
