Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

2. felkéri a köztársasági elnököt a csatlakozási okirat kiállítására; 3. felhívja a külügyminisztert, hogy az Egyezményhez történő csatlakozásról készült okiratot diplomáciai úton helyezze letétbe a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Főtitkáránál. Szeptember 10. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE A MAGYARORSZÁGI ÉS MÁS ÁLLAMOKBELI MAGYAR PARLAMENTI KÉPVISELŐK II. TALÁLKOZÓJÁN (Budapest, 2004. szeptember 10.) (

http://www.keh.hu/main.php?fm=7&am=2& 1 =&hir=284&keres=) Szeretettel köszöntöm Önöket a II. magyar-magyar parlamenti csúcstalálkozón. Öröm számunkra, hogy itt üdvözölhetjük Önöket. Öröm minden olyan alkalom, amikor a politikai határoktól tagolt magyarság képviselői találkoznak, amikor együtt jelennek meg valahol és ezzel is kifejezik a nemzet egységét. Azt is mondhatnánk: Önökkel teljes igazán a magyar parlament. Különösen fontos ez akkor, amikor a nemzet újraegyesítésének irányába mutató változás után vagyunk: Magyarország 2004. május elsejétől az Európai Unió tagja; közös államalakulatba kerültünk Szlovákiával és Szlovéniával; ezzel elveszítette jelentőségét az a határ, amely oly sokáig elválasztotta egymástól a szülőföldjükön élő magyarokat. Senki se vegye rossz néven, ha a Szlovákiában is legnépszerűbb írók közt számon tartott Mikszáth Kálmán kötetcímével mondjuk: ezen a vidéken immár egyik oldalon sincs szükségük útlevélre a „tót atyafiaknak" és a „jó palócoknak" ahhoz, hogy a határ túloldalára került szomszédos faluban élő rokonaikat és barátaikat meglátogassák. Öröm az is, hogy az Európai Parlamentben a jövőben azonos frakciókban kapnak majd helyet más országokban élő magyar képviselők is. Ez a kedvező változás azonban nem terjed ki a magyarság egészére; a nemzet határon túli tagjainak többsége ma még nem részesül ebből az előnyből. A Romániában élők számára viszonylag közelinek tűnik a csatlakozás. De a nehezebb helyzetben élő délvidéki és kárpátaljai magyarok nehezebben bátoríthatják magukat ezzel a perspektívával. Bizonyos, hogy az unióhoz csatlakozás után Magyarország - és ezen túl a magyar képviselők - majd eredményesebben emelhetnek szót a kisebbségi sorsba szakadt magyarság védelme érdekében. De talán hamarosan másról is szó lehet, mint védelemről. Az Európai Unió egy föderális Európa kialakítását is célozza. Ezzel az utóbbi két évszázadban uralkodó nemzetállami gondolkodás is lassan véget ér. Ennek megfelelően azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan nem a 357