Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

a népzene archaikus, nemzeti elemeiből modern, kozmikus távlatokat felvillantó kompozíciókat teremtett. Ez is jól mutatja, hogy a kis népek kultúrája csak akkor őrizhető meg, ha azt nem elzártságuk, hanem nyitottságuk, gazdagodásuk védi. Ebben a legkisebb finnugor népek és a legnagyobbnak számító magyarság ugyanolyan törvényeket követ, mint akár a Dél-Amerikában vagy Afrikában élő kisebb népek. És le kell szögeznünk azt is: e kultúrák megőrzése nemcsak az érintett népek ügye és érdeke. Minden, bárhol és bármikor létrejött kultúra az egész emberiség kincse. Különös érzés e kongresszuson magyarként részt venni. A magyarság újkori történelme, modern nemzetté válása a XIX. század elejétől Herder, a nagy német gondolkodó egy gondolatának árnyékában bontakozott ki. Herder azt írta, hogy a magyarság menthetetlenül beolvad az őt körülvevő szláv vagy germán tengerbe. Ha arra gondolunk, hogy a finnugor nyelveket beszélő emberek mintegy fele magyar, azt mondhatjuk, hogy ez a jóslat nem csak ránk vonatkozott. Két évszázad a történelemben nem nagy idő, de Herder elképzelése nem igazolódott be. A veszélyérzet tudatosodása felszította a magyarság energiáit, felgyorsította a nemzeti önérzet megerősödését. A történelemben ezt a jelenséget másféle formában, más körülmények között valamennyi létében veszélynek kitett finnugor népnél tapasztalhattuk, s így van ez ma is. Az egészséges immunrendszer a külső fenyegetés hatására kezd el működni, s nagyon hatékony lehet, ha ebben nem akadályozzák meg. A finnugor népek köréből hozzánk eljutó hírek alapján hiszem, hogy ezek a népek hasonló folyamatot élnek meg. Sokfelől értesülünk arról, hogy éppen a korábban legveszélyeztetettebbek körében valóságos nemzeti újjászületés van kibontakozóban. Azt hiszem, a magyarság története sok szempontból modell is lehet. A magyarság évszázadokon át társtalannak érezhette magát a már említett szláv és germán, vagy a latin népek között. A velünk rokon népek alighanem hasonló érzéseik lehetnek. Ezen az érzésen segíthet az, ha figyelünk egymásra. Fontos ez azért is, mert az évezredek során a finnugor népek emlékezetéből jelentős mértékben kihullott a hajdani összetartozás tudata. A magyar hagyomány például inkább azokhoz a sztyeppei népekhez kötődött, amelyek mozgása népünket nyugat felé sodorta. A rokonság emlékei elhalványultak, de nyelvi, mitológiai, a kultúra mélyrétegeiben élő lenyomatai megmaradtak. Ezeket tárta föl a tudomány, s ajándékozta meg e népeket elfelejtett testvéreinek közösségével. Ez a mintegy 25 millió ember nem egységes tömbben, hanem hatalmas területen szétszóródva él. A mai körülmények között azonban a földrajzi távolság már nem azt jelenti, amit valaha. A kapcsolattartás minden korábbinál könnyebb, nemcsak a közlekedés, hanem a modern kommunikációs eszközök révén - s tegyük hozzá, a politikai korlátok is kevéssé akadályozzák. Az elmúlt másfél évtized hatalmas változásokat hozott a világban. Elég, ha arra utalok, hogy kialakult annak az Európai Uniónak a szervezete, amelyhez immár a finnugor népek közül is három tartozik. Finn testvéreink után idén vált taggá Magyarország és 351