Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

Észtországban az önálló államiság fontosságát és értékét nem kell külön hangsúlyoznom. Az észt nép évszázados küzdelmei, harcai jól ismertek előttünk. Az észtek hosszú ideig csak vágyakozhattak az önállóságra: kultúrájukat, nyelvüket kisebbségi, alárendelt helyzetben kellett megőrizniük. Az eredmény annál is inkább tiszteletet parancsol. Az észt nép erőfeszítéseit és különösen a legutóbbi évtizedekben megtett utat megbecsülés övezi szerte Európában. Tallinn, ez a XIII. század elején alapított város prosperitást, szerves európai fejlődést mutat. Mindez polgárai szorgalmát, eltökéltségét és kitartását dicséri. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy ma már egy újabb kötelék fűz össze bennünket: a legfontosabb európai szervezet, az Európai Unió tagjai vagyunk, a finnugor közösség egy harmadik tagjával, Finnországgal együtt. Ez a csatlakozás sok új lehetőséget tartogat számunkra. Fontosnak tartom, hogy az európai nagy családon belül, mi magyarok és észtek - két rokon nép - jobban megismerjük egymást: népeink az átlagember szintjén közelebb kerüljenek egymáshoz. Ismert tény, hogy nagy hagyományokra tekint vissza a finn-magyar együttműködés, virágzanak a testvérvárosi kapcsolatok. Remélem, hogy az észt-magyar kapcsolatrendszer is mind intenzívebbé válik. Az olyan tanácskozások, mint a Finnugor Világkongresszus egészen bizonyosan hozzájárulnak e cél megvalósításához. Az uniós csatlakozásunk adta másik lehetőség, még inkább kötelesség, hogy a saját államisággal nem rendelkező más finnugor népek sorsával megismertessük a nemzetközi közösséget, és segítsük őket nyelvük, kultúrájuk megőrzésében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy bár egyenként nem nagy létszámú nemzeti közösségekről van szó, összesen már 24 millióan vagyunk. Fontos, hogy az emberi kultúra e jelentős lenyomatát közösen segítsük megőrizni. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében emelem poharam az észt-magyar barátságra, a finnugor együttműködésre! Augusztus 16. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE A IV. FINNUGOR VILÁGKONGRESSZUSON (Tallinn, 2004. augusztus 16.) (

http://www.keh.hu/main.php?fm=7&am=2& 1 =&hir=278&keres7) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Köztársasági Elnök Urak! Kedves finnugor Rokonaink! Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ismét itt lehetek Önök között, s köszönthetem ezt a rendkívül fontos rendezvényt. Olyan érzés ez, ami ritkán adatik meg. Együtt van a család, s minden egyéni öröm és gond egyúttal a többieké, a közösségé is. 349