Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

Ilyen tehát a térség helyzete. Szeretnék röviden szólni arról is, hogy me­lyek a konkrét magyar célkitűzések, mik a magyar külpolitika fő céljai ezzel összefüggésben. Büszkén mondjuk, hogy az elmúlt két évben a magyar külpolitika ered­ménylistáján az egyik legfontosabb az, hogy Magyarországot ma újra Washing­tontól Tokióig a térség stabilizáló tényezőjének tekintik. Ez a vélemény Magyar­országról, ez a vélemény a magyar külpolitikáról, hogy ez a külpolitika a térség ­a térség alatt értem Közép-Európát, Kelet-Európát és a Balkánt is - stabilitását erősítő tényező lett. Szeretnék Önöknek felidézni egy számomra fontos személyes emléket. Amikor alig pár héttel külügyminiszteri kinevezésemet követően az Egyesült Államokba látogattam, akkor Colin Powell külügyminiszter négy kér­dést tett föl; három a magyar külpolitikára, egy a magyar belpolitikára vonatko­zott. Szó volt arról, hogy készek vagyunk-e hozzájárulni a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemhez; készek vagyunk-e teljesíteni a NATO-tagságból adódó kötelezettségeinket? A harmadik kérdés pedig az volt, hogy milyen szerepet kí­ván játszani Magyarország az őt körülvevő térségben, milyen szerepet kíván Magyarország betölteni Közép- és Kelet-Európában, illetve a Balkán irányában? Válaszul elmondtam, hogy stabilizáló szerepet kívánunk betölteni; a mi felfogá­sunkban - a mostani kormány, a kormányt alkotó pártok nemzetközi politikai nézetrendszerében - a stabilitás erősítése az első számú prioritás volt és marad ebben a térségben. Ezért támogatjuk a további bővítést. És ezért mondjuk azt, hogy csak olyan módon támogatjuk a bővítést, hogy az semmiképpen ne jelentsen újabb választóvonalakat ebben a térségben. Mi évtizedeken át éltünk a vasfüggöny keleti oldalán, tudjuk mit jelentett ennek léte; tudjuk mit jelen az, amikor csak át lehet kukucskálni a vasfüggöny egyik oldaláról a másikra. A nemzetközi viszo­nyok szerencsére kizárják azt, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le a térségben bármely két ország között. De finomabb kelméből - bársonyból, selyemből ­persze létrejöhet függöny, amely mégis csak elválaszthatja egymástól ebben a térségben az egymásra utalt és sok tekintetben közös történelemmel bíró országo­kat. Nos, mi ilyen selyem- vagy bársonyfüggönyt sem akarunk. A magyar külpo­litika célja az, hogy semmiféle választófonal ne jöjjön létre; a bővítés - úgy a NATO, mint az Európai Unió esetében - folyamat legyen. Ehhez egyébként hozzájárul Magyarország érdeke; ugyanis Magyaror­szágnak érdekében áll az, hogy a dolgok így alakuljanak. De hozzáteszek még valamit: nem titkolom, hozzájárul az is, hogy a szomszédaink területén igen je­lentős számban élnek magyarok. Nekünk fontos az, hogy a szomszédos orszá­gokban élő magyar közösség megkapja-e az őt megillető jogokat, meg tudja-e őrizni nemzeti identitását, meg tudja-e őrizni kultúráját és anyanyelvét. Azt gon­321

Next

/
Oldalképek
Tartalom