Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

Szerbia-Montenegróban - az akkori jugoszláv államszövetségben - bizony nem nagyon beszélhettünk európai értelemben vett parlamentáris demokráciáról. Azóta megdőlt az a rendszer, amely ott - Európában már az utolsók között vagy az utolsók egyikeként - még mindig egy elnyomó rendszert működtetett. Elindult Szerbia is és Montenegró is a demokratikus fejlődés útján; és azt mondhatjuk, hogy a térség minden állama jelentőset lépett előre ezen az úton. Fontos az, hogy az önkormányzatiság is megerősödött. Ahogyan a „Szegedi Folyamat" elősegítette azt, hogy a demokratikus erők átvegyék a hatalmat Szerbiában, ugyanúgy elősegítette az önkormányzatok szerepének a növekedését is. A harmadik fejlemény - ami most lép majd egy új szakaszba és ami tulajdonképpen a folyamat megújításának a lényege - az, hogy már eddig is közelebb kerültek ezek az országok az európai integrációs szervezethez, az Európai Unióhoz, és közelebb kerültek a NATO-hoz is. Tehát úgy mondhatjuk, hogy az euro-atlanti integrációhoz való közeledés útján ezek az országok előbbre léptek, és ebben a „Szegedi Folyamainak döntő szerepe volt. A folyamat első szakaszában - 1999 ősze és 2001 tavasza között - Szerbiában a változás lezajlott, amit a „Szegedi Folyamat" támogatott, és európai perspektívát kínált Szerbia és Montenegró népe számára is. A második szakaszban - amely 2001 tavaszától kezdődött - kibővült a „Szegedi Folyamat" tematikája; és kibővült a földrajzi hatósugara is, mert a korábbi Jugoszláv Szövetségi Köztársaság mellett bekapcsolódott - talán mondhatjuk így: bevonásra került - a folyamatba Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia is, tehát a folyamat földrajzi hatóköre szélesebb lett. Szeretném röviden összefoglalni, hogy milyen változások is mentek végbe a térségben, a térség országainak helyzetében a „Szegedi Folyamat" beindítása, 1999 óta. Az egyik - Magyarország számára különösen fontos — az, hogy kilenc másik országgal együtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz egészen a közelmúltban (hiszen alig több, mint egy hónapja vagyunk az Európai Unió tagja). Ez azonban azzal a hatással járt, hogy azok az országok, amelyek eddig Magyarország szomszédai voltak, most egyben az Európai Uniónak is közvetlen szomszédai lettek. Az Európai Unió számára a bővítés azt jelentette, hogy új országok lettek a szomszédai, és a korábbi szomszédai közül pedig többen ma már a tagállamai. Ez történt itt ebben a térségben, Közép-Európa és a Balkán határán. Itt Magyarország eddig szomszédja volt az uniónak, most a tagja; és például Szerbia-Montenegró - amely eddig nem érintkezett az Európai Unióval most Magyarországon keresztül az unió közvetlen szomszédjává vált. Egy másik fontos következmény ezzel összefüggésben az, hogy az Európai Unió a közös kül- és biztonságpolitikában megfogalmazott egy olyan iránt, ami a számunkra, Magyarország számára rendkívül fontos. Ez a tágabb Európa, a 319