Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

ugyanazt a támogatást. Ez fájdalmas dolog. Szeretném azt, hogy ez az átmenet fájdalommentes legyen azon országok számára, amelyek eddig nagyon jelentős támogatást kaptak, de most az új belépők miatt kevesebb jut nekik. Ezért támogatnám azt, hogy az 1,24 százalékos arány maradjon meg, és realizálódjon. Ezzel ezt az átmenetet lehetne ezeknek az országoknak biztosítani. De hadd mondjam meg: nekünk az a lényeges, hogy a tíz ország részesedése bármelyik variáció esetén ugyanannyi legyen; ugyanannyit kapjunk akkor, ha 1,24 vagy 1,0 százalék a befizetés. Mert ez a szolidaritás! Most ennek a tíz országnak van szüksége segítségre azért, hogy mindannyiunk érdekében egy erősebb Európa szülessen, és nemcsak az újak érdekében, hanem mindannyiunk érdekében. Azt is hozzáteszem egyúttal, hogy a pénzügyi támogatásoknak a versenyképesség növelésével kapcsolatos strukturális átalakulását természetesen mi vállaljuk. Magyarország szembe mer nézni azzal, hogy a versenyképesség érdekében szükséges pályázatokat, projekteket el tudja készíteni, ez a számunkra teljesen elfogadható dolog. Végül, nagyon röviden hadd szóljak a globalizáció és a világverseny kérdéséről! Ez ugyanis természetesen érinti a transz-atlanti kapcsolatokat is. Erről úgy vélekedem, hogy a transz-atlanti együttműködés kérdésében valójában értékazonosság és érdekazonosság is van. Értékazonosság van, mert Amerika ugyanazokat az értékeket képviseli, mint Európa; nincs igazán eltérő érték. Azt azonban tudni kell, hogy mikor van itt az ideje az együttműködésnek, és mikor a versenynek. Hogy én úgy gondolom, nincs alternatívája az együttműködésnek a transzatlanti viszonyban, ez nem azt jelenti, hogy nem gondolom azt, hogy verseny van Európa és Amerika között. Ebben a versenyben mi szeretnénk jól szerepelni, szeretnénk Európában jó eredményeket elérni; azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a versenyben Magyarország részt kíván venni. Ugyanakkor Magyarország politikai szempontból nem kíván választani Európa és Amerika között. Azt is hozzá kell tennem, hogy Magyarország a nemzetközi kapcsolataiban egyfajta diverzifikációra törekszik. Magyarországnak az Európai Unióval folytatott kereskedelme 80 százalék a kereskedelmen belül. Nem nagyon tudok másik ilyen európai országot mondani. Ez egyrészt nagyszerű, mert nagyon erősen be vagyunk integrálódva Európába; de amikor lefelé megy a konjunktúra és rossz a helyzet, akkor persze ez nekünk sem jó, másfelől rettenetesen nagy függőséget is jelent. Ezért mondom azt, hogy miközben abszolúte európai orientáltságúak vagyunk, aközben szeretnénk bizonyos diverzifikációt, amiben helye van Amerikának, és helye van természetesen az olyan nagy és egyre dinamikusabb országoknak, mint Kína, Oroszország és India. Befejezésképpen és összegezésül: mindannyiunknak igazi esély az Európai Unió bővítése, de mindannyiunk számára rejt veszélyeket is. Azt gondolom, esély egy egyesülő, megújuló, friss Európára. És azt gondolom, hogy illúziók 226