Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2003
lyeket teremtsünk, építkezzünk a társadalom igazságtalanságait felszámoljuk, állampolgárainkat jogaikban megerősítsük. Mert Európa nem csupán földrész, hanem Európa szellemiség - olyan, mint ez a terem -, ahol különböző emberek, kontinensünk más-más szegletéből, tucatnyi eszme letéteményeseként dolgoznak. E szellemiséget hűen képviseli az Önök intézménye, nagy szolgálatot téve mindannyiunk jövőjének. Nyugodt szívvel mondhatom: az Európa Tanács ma Európa élő lelkiismerete. És ez a jövőben is így marad. Október 4. Dr. MEDGYESSY PÉTER MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KORMÁNYKÖZI KONFERENCIÁJÁN (Róma, 2003. október 4.) ( http://www.miniszterelnok.hu/index.php?hir=720) Tisztelt Elnök úr! Hölgyeim és Uraim! Tíz hónappal a Koppenhágában elért kompromisszum után újabb történelmi jelentőségű megállapodás kialakítására törekszünk. Az előttünk fekvő tervezet jó alap a tárgyalásokhoz, megfelelő kiindulópontja a vitának. Közös felelősségünk a tervezet alapos értékelése, további javítása. A tervezet egységes rendszerbe foglalja mindazon értékeket, amelyeket az unió magáénak vall. * Ilyen közös értéknek tekintjük az emberi jogoknak, azon belül a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét. Az elmúlt másfél évtized európai történelme véres kegyetlenséggel bizonyította: ezen alapvető jogok figyelmen kívül hagyása tragédiákhoz vezethet. A tíz évvel ezelőtti koppenhágai csúcstalálkozón az unió tagállamai ennek figyelembevételével határozták meg az uniós tagság kritériumait. Az Európai Konventet életre hívó laekeni ülésen is megerősítette a Tanács, hogy az Európai Unió csak olyan országok számára nyitott, amelyek osztrák az olyan alapértékeket, mint a kisebbségek védelme. Javaslom, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét a Kormányközi Konferencia tűzze napirendre, és ezt az alapelvet megfelelő formában foglalja az Alkotmányos Szerződésbe. Ennek a jelentőségét erősíti az Európai Parlament szeptember 21-i határozata, amely az alkotmány értékelésének kritériumai között felsorolja a nyelvi és kulturális sokszínűségnek, illetve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. * 334