Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2003
A magyar diplomácia Zoran Djindjic miniszterelnököt olyan politikusként tartotta számon, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország elindult az európai értékrendnek megfelelő demokratikus változások irányába. Kompromiszszum-készsége lehetővé tette, hogy a délszláv szövetségi köztársaság rövid idő alatt ismét a nemzetközi közösség elfogadott tagjává válhatott. A Külügyminisztérium erősen reméli, hogy Zoran Djindjic tragikus halála nem rendíti meg az új szerbiai-montenegrói államközösség stabilitását, és nem lesz negatív kihatással a balkáni térség pozitív folyamatainak továbbvitelére. Magyarország érdekelt a szomszédos államokkal való jó kapcsolatok fejlesztésében; abban, hogy Szerbiában a demokrácia megszilárduljon, demokratikus jogrend biztosítsa az államalakulat valamennyi állampolgára emberi jogainak, beleértve a kisebbségi jogainak érvényesülését. Március 14. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján AZ IRAKI KÖZTÁRSASÁG IRÁNYÁBAN TETT DIPLOMÁCIAI LÉPÉSRŐL A mai napon a Külügyminisztériumba kérették az Iraki Köztársaság ideiglenes ügyvivőjét. Szóbeli jegyzéket adtak át a nagykövetség két diplomatájának - a státusukkal össze nem egyeztethető tevékenységük miatt - nemkívánatos személynek nyilvánításáról, felszólítva őket a Magyar Köztársaság területének elhagyására. Március 17. A QUADRILATERALE TAGORSZÁGOK PARLAMENTI ELNÖKEINEK KÖZÖS NYILATKOZATA (Szlovénia, Portoroz, 2003. március 17.) (A Horvát Szábor, a Magyar Köztársaság Nemzetgyűlése, az Olasz Köztársaság Képviselői Kamarája, a Szlovén Köztársaság Nemzetgyűlése) A Quadrilatérale tagállamainak parlamenti elnökei (a Horvát Köztársaság részéről Zlatko Tomsic, a Magyar Köztársaság részéről dr. Szili Katalin, az Olasz Köztársaság részéről Pier Ferdinando Casini, a Szlovén Köztársaság részéről Borút Pahor) 2003. március 17-én Portoroz-ban, Szlovénia elnökletével megtartott találkozójukon, 228