Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2002

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

fegyveres gerillák provokációi a tárgyalásos békefolyamat összeomlásához vezet­tek. A nemzetközi közösséggel egyetértésben Magyarország elítéli a kolumbiai fegyveres csoportok által elkövetett bűncselekményeket; e súlyos helyzetben szükségesnek tartja a civil lakosság különös védelmét és a nemzetközi humanitá­rius jog tiszteletben tartását. Magyarország kifejezi egyetértését az Európai Unió soros elnökségének 2002. február 22-i Nyilatkozatában kifejezésre juttatott állásponttal a kolumbiai békefolyamat megtorpanásával kapcsolatban, és társult tagként csatlakozik a dokumentumhoz. Magyarország a mostani nehéz helyzetben szolidáris a kolumbiai néppel, és megértését fejezi ki Pastrana elnöknek a békefolyamat befejezésére vonatkozó 2002. február 20-i döntésével kapcsolatban. Magyarország reméli, hogy a kolum­biai demokrácia a jogállamiság alapján és az alapvető emberi jogok és szabadság­jogok szigorú tiszteletben tartásával beteljesíti a kolumbiai népnek a béke és a jólét iránti vágyát. Az Európai Unió álláspontjával összhangban Magyarország támogat minden olyan érdemi párbeszédre irányuló kezdeményezést, amely az országot megosztó konfliktus rendezéséhez vezethet. Március 5. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A KOSZOVÓI IDEIGLENES ÖNIGAZGATÁS VEZETŐINEK MEGVÁLASZTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma üdvözli a koszovói ideig­lenes önigazgatás vezetőinek - Ibrahim Rugova elnöknek, Bajram Rexhep mi­niszterelnöknek és a kormány tagjainak - 2002. március 4-én történt megvá­lasztását. Az albán pártok közötti megállapodás, amely lehetővé tette az elhúzódó patthelyzet feloldását, Koszovó felelős vezetőinek a politikai érettségéről tanús­kodik. A többnemzetiségű tartomány lakóinak nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül együttes erővel, az ENSZ koszovói missziójával (UNMIK) és a KFOR békefenntartóival közösen kell dolgozniuk egy demokratikus, toleráns és működőképes társadalom kialakításán. A Külügyminisztérium álláspontja szerint az UNMIK-misszióval közösen kialakított alkotmányos keretek tartalommal való megtöltése lehetőséget fog teremteni a helyzet tartós rendezésére, Koszovó politi­kai és gazdasági fejlődésének elindítására. 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom