Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2002
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001
kérdését a törvényhozás elé vitte. Ugyancsak sajnálatos, hogy az államtitkári megbeszéléseken szlovák részről már kialakult egyetértéstől alapvetően eltérő felvetésekkel, majd pedig a törvényhozási nyilatkozattal lényegében kétségessé tették a megállapodás lehetőségét. Mindemellett a magyar fél megütközéssel tapasztalta, hogy a törvényhozási vitában olyan érzelmi töltésű nacionalista felszólalások is elhangzottak, melyek méltatlanok a magyar-szlovák kapcsolatok eddigi eredményeihez, és sértőek Magyarországra és Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgáraira nézve; amellett ezek a megnyilvánulások ellentétesek az európai értékek szlovák részről is hangoztatott elfogadásával, az alapvető kisebbségvédelmi normákkal és a jószomszédi kapcsolatok légkörével. A Külügyminisztérium ismételten megerősíti a magyar fél változatlan megegyezési szándékát, valamint a közös nyilatkozat szövegének véglegesítését célzó egyeztetések folytatása és a kisebbségi vegyes bizottságnak a konkrét kérdések megvitatása céljából való mielőbbi összehívása iránti készségét. A magyar fél a következetesen konstruktív javaslataira továbbra is várja a szlovák fél érdemi válaszát. A Külügyminisztérium változatlanul nyitottnak látja a politikai megegyezés lehetőségét, és kifejezi reményét azzal kapcsolatban, hogy a szlovák kormány visszatér erre az útra. Február 14. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉNEK NYILATKOZATÁVAL KAPCSOLATOS SZLOVÁK REAGÁLÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a diplomáciai szokásokkal ellentétesnek tartja, hogy Szlovákia külügyminisztériuma immár másodszor fogalmazott meg Magyarországra nézve elmarasztaló állításokat meg nem erősített források alapján anélkül, hogy a megnyilatkozása tárgyát képező tényleges szöveget tanulmányozta volna. Dr. Orbán Viktor miniszterelnök a február 13-i rádióinterjújában a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről és az ezzel kapcsolatos magyar-szlovák egyeztetésekről szólva azt közölte, hogy folytatni kell a tárgyalásokat, hiszen az adott kérdésben meglévő nézetkülönbségek mellett Magyarországnak és Szlovákiának számos közös ügye van. Ezek között olyan érdemi együttműködési területeket említett, mint a NATO bővítése, az Európai Unióhoz csatlakozás, melyet illetően közös érdeknek nevezte az Európai Bizottság pénzügyi támogatásokra vonatkozó elképzelésének javítása érdekében való együttes fellépést is, valamint olyan együttesen megvalósítandó terveket, mint az út- és vasút-összeköttetés bővítése és határátkelőhelyek nyitása. A magyar kormányfő 202
