Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

Eltökélten hisszük, hogy amikor a nemzetközi közösség fellép a rassz­izmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezzel összefüggő intole­rancia ellen, akkor átfogó módon és az emberi jogok összefüggésében kell eljárnia. E tekintetben csakis akkor számíthatunk sikerre, ha erőfeszítéseink hom­lokterében a nemzetközi normák és gyakorlatok nemzeti megvalósítása, az álla­mok közötti fokozott együttműködés, és a nemzetközi okmányokban lefektetett értékek ismételt megerősítése áll. Magyarország úgy tekint erre a konferenciára, mint egyedülálló alkalom­ra a rasszizmus és az azzal kapcsolatos intolerancia elleni állandó harcban arra, hogy specifikus és konkrét lépéseket dolgozzunk ki egy globális stratégia kialakí­tásában. Ebben az összefüggésben ítélünk el minden rasszista cselekményt, füg­getlenül attól, hogy az hol történik. Továbbá készek és hajlandók vagyunk arra, hogy a legteljesebb mértékben fellépjünk a rasszizmus ördögi jelenségei ellen. * Egy itt napirenden lévő másik témakörről szólva hangsúlyozni kívánom: Magyarország rendkívül fontosnak tartja, hogy az államok által vállalt kötelezett­ségeket számon kérjék és ellenőrizzék. Egyetértünk azzal a nézettel, miszerint a nemzetközi kötelezettségek végrehajtása az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy biztosítsuk: az államok jogrendszerei és gyakorlatai nem diszkriminatív jel­legűek. A nemzetközi normák és előírások hatékony végrehajtása és ellenőrzése mellett konferenciánknak az oktatásra mint az intolerancia elleni hatékony ellen­szerre kell összpontosítania a figyelmét. * A kisebbségi jogok ügye többé nem az államok belügye. A nemzetközi közösség jogos felelőssége és erkölcsi kötelessége, hogy felszólítsa az államokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. Az elmúlt évtized nagy nemzetközi válságai meggyőzően bizonyították, hogy a kisebbségi jogok megtagadása egész térségek stabilitását aláaknázhatja, és komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Be kell látni, hogy a kisebbségek nemzetközi védelme terén elért előrehaladás az egyik kulcsa an­nak, hogy az emberi jogokat még relevánsabbá tegyük korunkban. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kisebbségek - ha lehetőségük van identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére, ha nem részesítik őket hát­rányos megkülönböztetésben sem kollektíven sem egyénenként, ha megszorítás nélkül használhatják nyelvüket, ha élvezhetik a saját kultúrájukat és szabadon gyakorolhatják vallásukat - békében és harmóniában élnek más közösségekkel. 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom