Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2000
teljes körű együttműködési készségéről. Egyúttal kifejezem elismerésemet elődjének, Théo-Ben Gurirab úrnak a Közgyűlés munkájához, valamint a millenniumi csúcsértekezlet előkészületeihez adott hozzájárulásáért. Alig egy hete az ENSZ tagállamainak állam- és kormányfői a csúcstalálkozójuk alkalmával Nyilatkozatot fogadtak el. Az abban körvonalazott kötelezett : ségek és konkrét célok bonyolult kihívást képeznek; a megvalósításuk a nemzetközi közösség minden tagjától kitartó erőfeszítést igényel. Mindannyiunknak kis országoknak és nagyoknak, szegényeknek és gazdagoknak - tisztában kell lennünk azzal, hogy civilizációnkért közös a felelősségünk. Az ENSZ főtitkárának millenniumi jelentése és az annak alapján elfogadott Nyilatkozat igen szemléletesen tükrözi azokat a szükségleteket és feladatokat, de azokat az aggodalmakat és félelmeket is, amelyekkel világunk szembenéz. Mindezekre e dokumentumok megfelelő pillanatban, egy új évezred küszöbén hívják fel a figyelmet. E nagy akcióprogram végrehajtásán munkálkodva egy elkerülhetetlenül szükséges folyamatot indíthatunk be az egyre sürgetőbben jelentkező globális problémák kezelésére. Az elmúlt évtizednek - de a millenniumi csúcsértekezletnek is - az egyik nagy tanulsága az, hogy a világ kétpólusúságának megszűnésével a keletinyugati konfrontációt az „Észak" és „Dél" közötti problémák váltották fel. Úgy véljük, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a megosztottság ne növekedjen, és ne állandósuljanak az ebben tapasztalt problémák és nehézségek. A főtitkár millenniumi jelentése, az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján elfogadott dokumentum, az e találkozón elhangzott számos beszéd mind arról tanúskodik, hogy a nemzetközi közösség felismeri és jól felméri a globalizáció folyamatában jelentkező kihívásokat, és a világban meglévő drámai egyenlőtlenségek csökkentése érdekében megoldásokat keres a sürgető kérdésekre. Számos ilyen probléma létezik: a szegénység, a fejlett és a kevéssé fejlett országok közötti növekvő gazdasági-szociális szakadék, a környezetvédelemmel, továbbá a szervezett bűnözéssel és a nemzetközi terrorizmussal, valamint az AIDS-szel és más betegségekkel, a kábítószerrel, a migrációval, a türelmetlenség és a szélsőséges eszmék interneten terjesztésével - stb. - kapcsolatos kérdések. Túlzás nélkül állíthatjuk: annak érdekében, hogy az egész emberiség számára stabil, igazságos és virágzó jövőt teremtsünk, késlekedés nélkül hozzá kell látnunk a már elfogadott döntések végrehajtásához, és szükség esetén a megfelelő nemzetközi jogi normák kidolgozásához. Ezeknek ki kellene terjedniük a kereskedelemmel és a pénzügyekkel, valamint az emberi jogokkal - különösképpen az etnikai, nyelvi, vallási kisebbségek jogaival - összefüggő területekre is. E tevékenységben ismét' értelmet kell kapnia a jó kormányzásnak, de a szolidaritásnak is. * 292
