Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2000

együttműködést. Magyarország őszintén reméli, hogy a Tajvani-szorosban a feszültség tovább enyhül és annak mindkét partján az érintett felek békés, tárgyalásos úton találnak megoldást a köztük fennálló vitás kérdésekre. Március 23. Dr. MARTONYI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A DÉLKELET-EURÓPAI STABILITÁSI EGYEZMÉNY 2. SZEGEDI KONFERENCIÁJÁN (Szeged, 2000. március 23.) Tisztelettel és barátsággal köszöntöm a „szegedi folyamat" második konferenciájának valamennyi résztvevőjét. Nagy öröm számomra, hogy ismételten körünkben üdvözölhetem a jugoszláviai ellenzéki pártok és a független média képviselőit, önkormányzati vezetőket, nem kormányzati szervezetek képviselőit. Külön öröm számunkra, hogy az ismerősök mellett új résztvevőket is köszönhetek; ez azt jelzi, hogy többen vagyunk. Meggyőződésem, hogy a jövőben még többen leszünk, mert van egy közös cél, ami összehoz minket, mégpedig Jugoszlávia demokratizálása előmozdításának a közös célja. Immár második alkalommal hívhattunk meg Szegedre olyan közéleti személyiségeket, média-szakembereket és önkormányzati vezetőket Jugoszláviából és a világ fejlett demokráciáiból, akik érdekeltek az ország demokratizálásában és Európához - egy olyan közösséghez - való felzárkózásában, amely a gazdasági prosperitás mellett az emberi jogok és a kisebbségi jogok, a véleményszabadság tiszteletben tartására, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elvének gyakorlati alkalmazására épül. Megállapítható, hogy a mai modern Európa már nem mindenben azonos azzal az Európával, amelytől Jugoszlávia az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább elszigetelődött. Ma már nincs két vagy három modell; egy ország ma vagy képes csatlakozni az európai demokratikus nemzetek közösségéhez, vagy pedig óhatatlanul kívül reked a gazdasági és társadalmi fejlődés meghatározó folyamatain. A demokratikus nemzetek állásfoglalása e tekintetben egyértelmű: közösségükbe csak olyan európai államot tudnak befogadni, amely minden tekintetben tiszteletben tartja az európai alapértékeket. Az első szegedi találkozón és azóta is sokszor felmerült a kérdés, hogy megfelel-e a demokratikus országok eredeti céljainak Jugoszlávia elszigetelése az ott fennálló rendszer miatt. Látnunk kell, hogy a mai Európában egy olyan állam, amelyik nem tartja tiszteletben a legalapvetőbb európai értékeket, nem az ellene foganatosított korlátozások miatt elszigetelt. Azért elszigetelt, mert megszűnnek közte és környezete illetve Európa között a kapcsolódási pontok. A „szegedi folyamat" éppen azt kívánja előmozdítani, hogy legyenek ilyen kapcsolódási pontok. Jugoszlávia és a nemzetközi közösség közötti kapcsolódási pontok újra230