Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2000

Február 21. Dr. MARTONYI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER MEGNYITÓ BESZÉDE A DÉLKELET-EURÓPAI STABILITÁSI EGYEZMÉNY I. MUNKAASZTALA PLENÁRIS ÜLÉSÉN (Budapest, 2000. február 21.) Örömmel köszöntöm Önöket e fontos tanácskozáson. Örömmel látok itt ismerősöket, akik részt vettek az egy hónappal ezelőtt rendezett szűkebb körű tanácskozásunkon. A feladat-orientált munkacsoportok eddig hatalmas munkát végeztek el: lefektettük az elveinket, létrejöttek a legfontosabb projektek, és kidolgoztuk az egyezmény megvalósítása első szakaszának ütemét. A mai tanácskozás azt a célt szolgálja, hogy a Délkelet-Európái Stabilitási Egyezmény I. sz. Munkaasztala felkészülésének első szakaszát lezárjuk. Külön öröm számomra, hogy körünkben üdvözölhetem a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság demokratikus erői, köztük Montenegró képviselőjét. A Stabilitási Egyezmény csak akkor lehet valóban sikeres, ha a demokratikus elvek és értékek az egész térségünkben, különösen a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban is korlátozás nélkül érvényesülnek. Bár tudatában vagyunk annak, hogy átfogó támogatásra nem kerülhet sor addig, amíg a valóságos demokratizálódási folyamat el nem indul, a humanitárius segítséget azonban lehetségesnek tartjuk. Ennek szellemében magyar-osztrák összefogással műszaki-finanszírozási közös tervet dolgoztunk ki a Duna medrének megtisztítására, amely terv mind Jugoszláviában, mind a Duna Bizottságban kedvező fogadtatást kapott. Üdvözöljük az Európai Unió Tanácsa 2000. február 1-jei döntését, melyben az „Energiát - demokráciáért!" programot Nis és Pirot városok mellett további öt városra kiterjesztette. A közösen kidolgozott tervek megvalósításához a hozzájárulás szükséges voltát nem lehet megkerülni. A Stabilitási Egyezmény egyik fö üzenete az, hogy az államok háború helyett békével többet tehernek a térség politikai konszolidációjáért és szociális fölemelkedéséért. A másik fontos üzenete: a nemzetközi közösség kész a segítségnyújtásra mind multilaterális, mind bilaterális kapcsolatok keretében. Az egyezmény sikere filgg attól is, hogy a kedvezményezett országok meg tudják-e teremteni a segítségnyújtás szükséges feltételeit. Fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a támogatási szándékok és a segítségnyújtás feltételeinek megteremtése között. Európában mindannyian egyetértünk abban, hogy segítségnyújtási kezdeményezéseinket - akár a civil szféra, az önkormányzatok, a kormányközi együttműködés vagy a nemzetközi szervezetek szintjén valósulnak is meg - alulról építkezve, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával erősítsük meg. Az Önök munkacsoportjai tevékenységének is fontos partnerei a civil szervezetek, amelyek a térség lakóinak valós igényeit közvetítik. 219