Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999

I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 1999

helyzetben az egyetlen természetes szövetségese a pillanatnyilag vele szemben álló. de vele azonos érdekű német államszervezet. Országunk ezeréves története mind e feltevések helyességét igazolta; a Kárpátok térségében megmaradni - a keletről folyamatosan fenyegető veszéllyel szemben - csak a nyugattal szövetségben képes, de ha önmagát meg akarja őriz­ni, akkor a szemét mindeközben éberen rajta kell tartania a keleti irányon, hi­szen nem zárkózhat el az onnan kisugárzó hatások elől. Ez a felismerés mindmáig érvényes. Igazolta az ország ellen intézett gyilkos mongol támadás, a török ellen osztrák szövetségben vívott százötven éven át tartó háború, igazolta az időleges szovjet térnyerés. Ugyancsak bebizonyosodott az is. hogy a nyugati szövetség, a kiegyensúlyozott szomszédpolitika, a keleti szomszédok irányában tudatosan vállalt európai híd szerep az egyetlen lehetőség, hogy a magyarság önmagát, földrajzi és történelmi helyzetéből eredő történeti önazonosságát képes legyen megőrizni, a mindenkori korszellemmel összhangban. Hangsúlyozom: e felismerés nem csak miénk, magyaroké. Osztoztak benne közös történelmünk hosszú századai során a többi kelet-közép-európai né­pek legmesszebbre látó fiai - lengyelek, csehek, szlovákok, románok, szlovének, észtek, lettek, litvánok, bolgárok -; miként osztoznak ma nemcsak e felismerés­ben. hanem a céltudatos cselekvésben is, hogy a demokratikus, az ember jogát tiszteletben tartó, jómódú Nagy-Európa egyenrangú és teljes jogú tagjává válja­nak. Magyarország történelme során ez az egykor ösztönös felismerés tuda­tossá vált. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország külpolitikája az egységesülő Európa tagságára törekszik, és ezzel egyidejűleg kész kiépíteni a baráti és egyen­rangú gazdasági-politikai kapcsolatokat a tőle keletre eső országokkal, és lét­fontosságúnak érzi - önmaga és közvetlen szomszédai érdekében -, hogy a keleti határtérsége - mindenekelőtt Románia - az egyesült Európa biztonsági és gaz­dasági szervezetének tagja legyen; ugyanezért tulajdonít rendkívüli jelentőséget Ukrajna szuverenitásának is. Ennek a politikai egységnek a létrehozása, nyugati alapjának a megte­remtése és keleti gazdasági-politikai határainak a biztosítása mind az egyesült Európához csatlakozni kívánó Közép-Európától, mind a már megalakult Európai Uniótól távlati gondolkodást, pontos és mérlegelt érdekleiismerést követel. Kö­vetel kölcsönös alkalmazkodást és kölcsönös áldozatokat a közösség érdekében, mert a kor színvonalán álló Közép-Európa nélkül - márpedig ezt ma csak a 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom