Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

tanúskodik, hogy a felek maguk, külső segítség - és szükség szerinti nyomásgyakorlás - nélkül nem képesek útját állni a konfliktus eszkalálódásának. Csak a nemzetközi közösség határozott és összehangolt fellépése révén lehet esély a harcok megállítására, az emberi tömeges katasztrófa megelőzésére, a koszovói konfliktus tartós tárgyalásos rendezésére. E keretben központi szerep hárul a NATO-ra, amely a kilátásba helyezett katonai fellépésével egyedüliként adhat valódi nyomatékot a nemzetközi erőfeszítéseknek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1998. szeptember 23-án adta ki az 1199. számú határozatát, amely az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére, tűzszünetre, az érdemi párbeszéd feltételek nélküli megkezdésére, valamint az emberi katasztrófa elhárítására hívta fel a Koszovóban harcoló feleket. Az ENSZ főtitkárának jelentése, valamint a válság tárgyalásos rendezéséért fáradozó hathatalmi összekötő csoport beszámolója megerősítette, hogy a Biztonsági Tanács határozatában foglaltak továbbra sem teljesülnek maradéktalanul. Ezért a belgrádi vezetést terheli az elsődleges felelősség. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapítja, hogy a koszovói helyzet romlása veszélyezteti a térség békéjét, biztonságát, ugyanakkor belátható közelségbe került a tömeges méretű emberi katasztrófa. A NATO tagállamai arra a következtetésre jutottak, hogy e tények, valamint a további emberi tragédiák megelőzésének parancsoló szükségessége kellő jogi és politikai keretet adnak a NATO fellépéséhez. A NATO-tagállamok közös álláspontja szerint minden eszközzel - akár erő alkalmazásának kilátásba helyezésével, vagy erő alkalmazásával is - biztosítani kell, hogy a felek végrehajtsák a Biztonsági Tanács határozatait, és annak révén elkerülhetővé váljon az erőszak fokozódása, az emberi katasztrófa súlyosbodása. A szövetség tervezett fellépésének célja a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez szükséges feltételek biztosítása, ennek révén a régió stabilitásának és biztonságának előmozdítása. A katonai fellépés tehát nem a politikai rendezés alternatívája, hanem eszköz a politikai rendezés előmozdítására. Az Észak-Atlanti Tanács október 13-én kiadta azt a harckészültségbe helyezési parancsot, amelynek kiadása után 96 órával megindulhat a NATO légi akciója. Az Észak-Atlanti Tanács az ezzel összefüggő feladatok végrehajtása érdekében 1998. október 10-én hivatalosan (jegyzékben) kérte a Magyar Köztársaságot, hogy tegye lehetővé a NATO számára a légtermének korlátozásoktól mentes igénybevételét a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területe fölött végrehajtandó légi hadműveletekhez. A korlátozás nélküli légtér239