Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

erőveszítésekkel, egyúttal az ENSZ Alapokmányának szelleméből indul ki és megfelel a Biztonsági Tanács 1199(1998) számú határozatának; célja a további emberi katasztrófa megelőzése és a harcok beszüntetésének kikényszerítése. Megerősítve a korábbi magyar álláspontot, összhangban a NATO tagállamai által képviselt nézettel, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szükségesnek tartja és előnyben részesíti a koszovói konfliktus tárgyalásos megoldását. Tartós és hatékony rendezés csak konstruktív párbeszéd révén érhető el; ennek azonban alapfeltétele, hogy a konfliktusban érintett mindegyik fél hajlandó legyen az érdemi párbeszédre. A Külügyminisztérium támogatja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyeknek célja a tartós stabilitás elősegítése a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban és a Balkánon. E cél elérése csak a demokrácia megszilárdítása, az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása révén lehetséges. A koszovói konfliktus eddigi fejleményeiből levonható tapasztalatok szerint hatékony és összehangolt nemzetközi fellépés - beleértve a NATO szerepvállalását is - nélkül nincs esély a további súlyos áldozatok elkerülésére. Az Észak-Atlanti Tanács készenléti utasításának elhangzását követően még van lehetőség a koszovói harcok leállítására, az érdemi tárgyalások megkezdésére, a humanitárius segélyek célba juttatására és a menekültek visszatérésének biztosítására. Noha a konfliktus rendezésében felelősség hárul a koszovói albánokra is, a megoldás kulcsa a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság vezetésének kezében van, amelyet elsődleges felelősség terhel a válság végső kimeneteléért csakúgy, mint a fenyegető emberi katasztrófa elhárításáért. 218