Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

fogja teremteni a NATO védelmi tevékenységébe való teljes értékű bekapcsolódáshoz szükséges feltételeket, a haderő polgári irányításának kialakításától a NATO-ban történő katonai együttműködési képesség megteremtéséig. A Kormány a külpolitikát, a biztonságpolitikát és a védelempolitikát egymással szoros összefüggésben kezeli. Az ország biztonságát két alappillérre kívánja építeni: egyfelől az euro-atlanti integrációra és a nemzetközi együttműködésre, másfelől a magyar nemzet önerejére. A Kormány nagy súlyt helyez arra, hogy megerősítse és valóssá tegye a fegyveres erők feletti polgári, demokratikus irányítást és ellenőrzést, mert ezen a területen az 1994-1998. közötti sorozatos rossz döntések súlyos lemaradást eredményeztek. A Kormány biztosítja a hadsereg polgári irányítását és ellenőrzését, megteszi az ehhez szükséges szervezeti intézkedéseket. E célok szerint sürgősen a Honvédelmi Minisztériumba integrálja a Honvéd Vezérkart, megerősíti a polgáriak jelenlétét és befolyását a biztonságpolitikai döntéshozatalban mind a Honvédelmi Minisztériumon belül, mind az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságában. Ugyanezen okból átláthatóvá teszi a Honvédelmi Minisztérium költségvetését és kiterjeszti az ú.n. programköltségvetést. A biztonság- és védelempolitika kormányzati összehangolása érdekében létrehozza a Nemzetbiztonsági Főtanácsadó tisztséget, és az összehangolásért felelős szervezetet. Az ország biztonsági feltételeinek javítása érdekében a Kormány átgondolt és következetes honvédelmi és haderőreformot fog végrehajtani. A parlament elé beterjeszti a megváltozott nemzetközi körülményekhez igazodó új biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveket. Ennek elfogadását követően rövid időn belül elkészíti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági stratégiáját és nemzeti katonai stratégiáját. A sorkatonai szolgálat idejét a Kormány még ebben a ciklusban hat hónapra csökkenti. Ezzel egyidejűleg átalakítja a sorkatonai valamint a tartalékos állomány kiképzési és felkészítési rendszerét, miközben jelentősen növeli a szerződéses állomány arányát. Különösen ügyel arra, hogy a kiképzés szintjének emelésével növelje a hadsereg harckészségét, ugyanakkor összehangolja az emberi jogok és a fegyelem iránti igényt. A tisztán professzionális Határőrséget kiveszi a fegyveres erők állományából és szervezetté fejleszti, amely képes megfelelni az ország majdani európai integrációjából következő feladatrendszernek. 210