Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

Július 3. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 41/1998.(VII.3.) OGy. sz. HATÁROZATA (*) AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNÓ MAGYAR NEMZETI CSOPORTJÁNAK MEGALAKULÁSÁRÓL (*) (Az Országgyűlés a határozatot az 1998. június 30-i ülésnapján fogadta el) A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Interparlamentáris Unió (IPU) tagszervezetének nyilvánítja magát. 6. AZ ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÁLTAL BETERJESZTETT ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT KORMÁNYPROGRAM külpolitikai vonatkozású részletei (•••) Ezer éve Európában Magyarország polgárai európai polgárok. Ezer éve otthon vagyunk Európában. Az Unióhoz való csatlakozás fő kérdése az, hogy a belépésig sikerül-e egy valóban polgárosult, az Unió lehetőségeit kihasználni képes országot teremtenünk, vagy Európa perifériájára kiszolgáltatott helyzetbe szorulunk. A tagfelvételi tárgyalások az egész magyar társadalom, a gazdaság, valamennyi magyar ember életét jelentősen befolyásolják. Az új kormány nagy kihívás előtt áll. Csak olyan felzárkózást tarthatunk helyesnek, amely megteremti a tisztes gyarapodás esélyeit is. Jogos elvárás, hogy a magyar kormány a nemzed érdekeket következetesen és határozottan képviselje. A NATO-tagsággal Magyarország már végérvényesen helyet szerzett a fejlett nyugati demokráciák közösségében. így az Unióval folytatott tárgyalások célja ma már az, hogy a gazdasági érdekeink érvényesítése kerüljön középpontba. Az igazi eredmények azonban nem a tárgyalóasztal mellett születnek. Csak gyarapodó, polgárosodó közösségként tudunk helytállni az európai versenyben. A magyar állam és a nemzet nem esik egybe. Ez fokozott felelősséget ró Magyarországra. Fontos, hogy a nemzet egészét érintő döntésekben a kisebbségben élő magyar nemzetiségű polgárok képviseleti szerveinek, 199