Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

garantálja Magyarország biztonságát, továbbá hogy az Európai Unióhoz csatlakozással megszerezhető igen jelentős előnyök mikortól segíthetik Magyarország gyorsabb gazdasági fejlődését. A bővítés első köre nagyobb biztonságot ad, mint a ma pontosan még nem definiálható második kör. Emlékeztetek rá: az amerikai szenátusi vitában elhangzott olyan javaslat, hogy a szenátus rendeljen el az első bővítési kör után moratóriumot és három-öt évig ne foglalkozzon további bővítéssel, váija meg a NATO az új tagok beilleszkedésének tapasztalatait. Oroszországnak az az álláspontja, hogy az első kört még tudomásul venné, de a további bővítés alapvetően új helyzetet teremtene a NATO és Oroszország viszonyában. Az Európai Unióban is a bejutó országok végleges beilleszkedése halaszthatja a további bővítési köröket. Ismétlem, a bővítés első körébe bejutásunk - túl azon, hogy az előnyei hamarabb jelentkeznek - a bizonyosság szempontjából is fontosabb és jobb lehetőséget teremt, mint egy bizonytalan második körbe sodródás. Jó esély van arra, hogy Magyarország hamarosan a NATO teljes jogú tagja lesz. Még az sem kizárt, hogy jogi értelemben a csatlakozás már ez év végén megtörténik, ha a tagállamok mindegyikében addig lezajlik a ratifikáció. Ebben az esetben 1999 tavaszán - a NATO létrejöttének 50. évfordulójáról megemlékező - washingtoni csúcsértekezlet a formális csatlakozás ünnepélyes eseménye lesz. Arra számítunk, hogy az Európai Unióval megkezdett tárgyalások 2000-re befejeződnek, és 2002-ig végbemehet a parlamenti ratifikáció. Az Európai Unió Bizottságának vezetői - csakúgy, mint a tagállamok vezetői Magyarországot úgy ítélik meg, hogy az "5 + l" csoporton belül is a legfelkészültebbek egyike. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország esetleg egyedül is csatlakozhatna. Azt azonban nem tartom kizártnak, hogy az ötből kettő vagy három ország a többiek előtt fejezné be a tárgyalásokat és ezek csatlakozása előbb következzen be, a parlamenti ratifikációs eljárás lefolytatása után; vagyis nem tartom kizártnak az "5 + 1" csoporton belül két csoport kialakulását. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország mindkét szervezet bővítése első körébe kerülésének okai messze túlmutatnak a külpolitikán. A felszínen jelent meg ez úgy, mint a külpolitika sikere; de messze nem csak külpolitikai sikerről van szó, hanem az ország teljesítményének a sikeréről. Ugyanis ha Magyarországon nem épül ki és nem működik megfelelően a többpárti parlamentáris demokrácia, ha nem érvényesülnek a jogállamiság követelményei, ha Magyarország nem mutat fel a térségünkben szinte példátlan 173