Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

tárgyaló partnere Magyarországnak nem a Bizottság, hanem az EU 15 tagállama. A screening fázisban három csoportba fogják sorolni a kérdéseket. Az első csoportba tartoznak azok, amelyekben a jogharmonizációs feladatot Magyarország már elvégezte; rögzíteni fogják, hogy e területeken már nincs tennivaló. A második csoportba kerülnek azok a kérdések, amelyekben a tárgyalások végéig meg fog történni a jogharmonizáció. A harmadik az igazán kényes kérdéskör: azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben a tárgyalások befejezéséig Magyarország nem tudja végrehajtani a jogharmonizációt. Ezek azok a területek, amelyekre átmeneti könnyítéseket, átmeneti szabályozást, derogdciót kell kérni. A tárgyalásoknak a derogációkkal is foglalkozó második szakasza a legjobb esetben 1998 legvégén, de inkább 1999 elején fog megkezdődni, a screening (az első tárgyalási szakasz) eredménye határozza majd meg, hogy milyen kérdések kerülnek ebbe a körbe. A tárgyalások e második szakasza természetesen nem csupán azt fogja tartalmazni, hogy Magyarország mikre és milyen átmeneti könnyítéseket kér, valamint hogy az Európai Unió milyen átmeneti szabályozásra tart igényt (tudniillik ezzel is számolnunk kell), hanem azt is tartalmazza, hogy Magyarország milyen támogatásokban részesül majd az Európai Unió kohéziós illetve strukturális alapjából, milyen lesz a mezőgazdaság támogatása, milyen kvóták lesznek, és tartalmazni fog bizonyos intézményi kérdéseket is. Mind az Európai Unióhoz, mind a NATO-hoz csatlakozás esetében fontos feladatunk 1998-ban is folytatni, sőt erősíteni az együttműködést a jelölt országokkal; NATO-vonatkozásban Lengyelországgal és Csehországgal, EUvonatkozásban ez még kiegészül Szlovéniával, Észtorsággal és Ciprussal. Az együttműködés jelenthet közös lobbyzást, a felkészülés és a tárgyalás terén folyamatos tapasztalatcserét, bizonyos területeken a tevékenység összehangolását. Ugyancsak fontos feladatunk, hogy megőrizzük a jó viszonyt a csatlakozásból egyelőre kívül maradó országokkal. Ennek érdekében, ha lehetséges, még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, Magyarország részvételére a regionális együttműködési formákban. A többi bekerülő vagy jelölt országgal összehangolva hozzá igyekszünk járulni a szomszédaink integrációs törekvéseinek és euro-atlanti elkötelezettségének megőrzéséhez, tapasztalataink átadásával előmozdítva felkészülésüket a csatlakozási követelmények teljesítésére. Magyarország továbbra is szorgalmazni 132