Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

15. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK 2323/1997. (X.l5.

)Korm.sz. HATÁROZATA PRIVATIZÁCIÓS TANÁCSADÓK ROMÁNIÁBA KÜLDÉSÉRŐL 1. A Magyar Köztársaság Kormánya eleget tesz Románia Kormánya megkeresésének és egyetért három fős privatizációs tanácsadó testület Romániába három hónapra szóló kiküldetésével; (...) 18. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A TRANSZ-ATLANTI FÓRUM REGIONÁLIS KONFERENCIÁJÁN (Budapest, 1997. október 18.) Néhány bevezető megjegyzéssel csupán emlékeztetek a Keletés Közép-Európában 1989-1990-ben lezajlott politikai és gazdasági rendszerváltás eredményeire, a többpárti parlamentáris demokráciák kialakulására, a jogállamiságra és piacgazdaságra áttérésre, amely folyamat megteremtette az euro-atlanti intézmények e térség irányában való kibővítésének belső feltételeit. Ezek a feltételek érvényben vannak, Európának ebben a részében is a kontinens közös érdekei dominálnak. A kétpólusú világrend összeomlása egy olyan nemzetközi környezetet hozott létre, melyben a NATO és az Európai Unió kiterjesztheti hatósugarát. A biztonság immár nem egyfajta kiszorítósdi játszma. Ez a helyzet teremti meg a bővítési folyamat alapfeltételeit, lehetőségeit. De a Kelet- és Közép-Európában felmerülő biztonsági kockázat létrehozza és indokolja az euroatlanti intézmények kibővítésének a szükségességét is. A volt Szovjetunió és az egykori Jugoszlávia felbomlásának folyamata fenyegető elemeket tartalmazott térségünk stabilitása szempontjából. Potenciális konfliktusgócok jelentek meg a volt Szovjetunió némely utódállamaiban; tucatnyi esetben egy és ugyanazon területre több utódállam illetve etnikai csoport tart igényt. A délszláv államközösség felbomlása folyamatában a "NagySzerbia" létrehozásának eszelős ábrándjai Európa háború utáni történelmének legkegyetlenebb háborús konfliktusát, mindenekelőtt 354