Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

(Nagy-Britannia), az 1997 őszétől soros elnökét (Japán), továbbá az MTCR tagságát tájékoztassa; 3. megbízza a külügyminisztert, hogy a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR) 1998. évi plenáris ülésének, valamint az azt követő egyéves elnökségi évnek az elnöki teendőit, az azzal kapcsolatos valamennyi feladatot ellássa; (...) 13. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEMEN (Budapest, 1997. szeptember 13.) Örömmel veszek részt ezen az értekezleten, hogy beszéljek Európa újabb kettészakadásának megakadályozásáról. Kiindulópontként emlékeztetek arra, hogy Közép- és Kelet-Európában a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltás - azaz áttérés az egypártrendszerről a többpárti demokráciára és jogállamiságra, a tervutasításos gazdálkodásról a piacgazdaságra - a kétpólusú világrend összeomlását eredményezte. Felbomlott a szovjet birodalom, megszűnt a Varsói Szerződés Szervezete, Oroszország mint fő utódállam képtelen volt visszaszerezni a Szovjetunió által korábban élvezett globális pozíciót. Mindezek a változások véget vetettek Európa megosztottságának, amely a nagyhatalmak jaltai konferenciáján született meg. Ma már a kontinens nyugati és keleti részének országai a parlamenti demokrácia, a jogállamiság, a piacgazdaság, a szabad vállalkozás közös értékeit vallják, Európa újraegyesítése álomból valósággá lett. A berlini fal összeomlása 1989-ben és a német újraegyesítés gyors folyamata világosan felmutatta az új perspektívákat. Röviddel ezután azonban új veszélyek is keletkeztek. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása komoly fenyegetést hordozott magában Közép- és Kelet-Európa regionális stabilitására. Konfliktusgócok jelentek meg a volt Szovjetunióban, ahol tucatnyi új utódállam vagy etnikai csoport versengett egymással egy és ugyanazon területek megszerzéséért. Jugoszláviában "Nagy-Szerbia" 318