Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

térség stabilitásának alapvető tényezője. Ebből kiindulva tűztük célul: a szomszédokkal úgy rendezzük a viszonyt, hogy az alapszerződés teremtse meg a jogi kereteit minden vitás kérdés rendezésének. Az alapszerződések, amelyeket Magyarország a szomszédaival kötött - elsősorban nem a magyar-szlovén vagy a magyar-horvát relációra gondolok, amelyekkel nem voltak lényeges problémák, hanem a magyar-román és a magyar-szlovák relációkat említem, és hasonló volt a helyzet a magyar-ukrán megállapodással is -, lezárták a múltat, és kimondták, hogy a szerződő feleknek egymással szemben nincsenek területi követeléseik, elismerik a közöttük lévő határok sérthetetlenségét. Ezzel egyszer és mindenkorra megszűnt az a lehetőség, hogy Magyarországot bárki területi követelésekkel vádolja, ahogyan ez korábban 1990 és 1994 között időnként előfordult; az alapszerződések ezt a kérdést egyértelműen rendezték. Az alapszerződésekben megteremtettük a kisebbségi jogok rendezésének a nemzetközi jogi érvényű kereteit, mert a három legfontosabb nemzetközi dokumentumot - egy ENSZ-, egy EBESZés egy ET-dokumentumot - kötelező jogi normaként beemeltük a szerződésekbe. Ezzel pontosan körülhatároltuk, hogy mit értünk a kisebbségi jogok fogalmán; és nyilvánvalóvá tettük, hogy ez nem valamiféle speciálisan magyar követelés, hanem nemzetközi normarendszer, amelynek a teljesítése egyébként akár alapszerződés nélkül is elvárható lenne, hiszen mindegyik szomszédunk tagja az ENSZ-nek, az EBESZ-nek és az ET-nak. Az alapszerződések a nemzetközi dokumentumok aláírásával előállt politikai kötelezettségvállalást nemzetközi jogi normává teszik, és ezzel voltaképpen egy nagyon stabil jogi keretrendszert biztosítanak a kisebbségi kérdések rendezéséhez. Az alapszerződések emellett a kétoldalú kapcsolatok bővítésének minden lényeges területét tartalmazzák; elősegítzik a gazdasági kapcsolatok bővítését, javítják a határok átjárhatóságát. Természetesen tudtuk - és ezt azóta az élet igazolta -, hogy az alapszerződések teljesítése nem megy egyik napról a másikra, és hogy az egyes előírások - például a kisebbségi jogok teljesíté se - az adott ország demokrácia-teljesítményének a függvénye; hiszen csak 280