Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

valamilyen regionális biztonsági struktúrát, például létrehozhatnánk a Duna menti népek biztonsági szervezetét. Ezzel kapcsolatban azonban nyilvánvaló, hogy a semlegességet még csak legalább Oroszország támogatná - ez elképzelhető -, de egy regionális biztonsági struktúra létrejöttét még Oroszország sem támogatná; egy ilyen ötlettel teljesen egyedül lennénk, mert ebben sem a bevonni feltételezett országok nem érdekeltek, sem Oroszország nem érdekelt. Más stabilitási alternatíva valóban nincs, mint a NATO-tagság. 26. GÖNCZ ÁRPÁDNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK BESZÉDE ROMÁNIA PARLAMENTJE KÉT HÁZÁNAK ÜLÉSÉN (Bukarest, 1997. május 26.) Nagy örömömre és megelégedésemre szolgál, hogy nekem mint a Magyar Köztársaság elnökének lehetőségem van arra, hogy felszólaljak Románia parlamentjének Szenátusa és Képviselőháza előtt. A történelem várva várt ajándékának tekintem azt, hogy a XX. században első magyar államfőként tehetek hivatalos látogatást Romániában. * Az országaink és népeink közötti kapcsolatokat áttekintve először is meg kívánom osztani Önökkel a politikai kapcsolatainkra vonatkozó gondolataimat. Államközi kapcsolatainkban nagy horderejű és alapvető jelentőségű változások történtek. Ezeket a változásokat elismeréssel és megnyugvással fogadta nemcsak e két ország, hanem Európa és az egész világ nyilvánossága is. Európában a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat a régiónk stabilitása fontos tényezőjének tekintik. Magyar részről a kétoldalú bizalom építése fontos alapkövének tekintettük az alapszerződésünk ratifikálását, amelyre az előző parlament hivatali ideje alatt került sor, és amely a 192