Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

küldhet a kevésbé felkészült országok felé is. Jómagam elkerülhetetlennek tartom a differenciálást. Ha az Európai Unió az egyszerre kezdés mellett dönt is, ez nem jelentheti automatikusan a tárgyalások egyszerre történő befejezését. Az EU-ból kapott jelzések szerint ha egyszerre kezdik is el a tárgyalásokat mind all országgal, a tárgyalások akkor is a felkészültségtől függően fognak előrehaladni, és a leginkább felkészült országok évekkel előbb jutnak majd célba, mint a kevésbé felkészültek. Az EU brüsszeli Bizottságának szakértői szerint nagyon nehéz elképzelni, hogyan lehet 11 országgal egyszerre és párhuzamosan tárgyalni. Ilyenre példa még nem volt az Európai Unió történetében; négy országnál többel egyszerre még soha nem folytattak csatlakozási tárgyalásokat; ráadásul az a négy ország sokkal homogénebb és felkészültebb országcsoport volt, mint a jelenlegi 11 országból álló csoport. Ha most is 4-5 országgal kezdenek tárgyalást, akkor a technikai probléma elkerülhető, és gyors előrehaladás biztosítható. Mindazonáltal számolni kell azzal a sokkhatással, amit egyes országok esetében a kettős elutasítás illetve tárgyalásból kihagyás okozhat. « A most hivatalban lévő kormány külpolitikájának második lényeges eredménye az, hogy a szomszédokkal rendezett viszonyt tudott teremteni. Nem állítjuk, hogy minden tekintetben rendezett a viszony és minden tekintetben zavartalan az együttműködés. Azt azonban kijelenthetem, hogy ehhez az alapszerződésekkel megteremtettük a feltételeket és kereteket. Az alapszerződések például lezárták a területi kérdést, a határvitákat; a felek kimondták, hogy egymással szemben nincsenek területi követeléseik és elismerik a közöttük fennálló határok sérthetetlenségét. Nos, ezzel egyszer s mindenkorra hiteltelenné váltak azok a vádak, amelyek Magyarországot revíziós, revansista, irredenta törekvésekkel vádolták. 189