Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

inkább képviselik a kontinuitást egy ország politikai életében, mint a kormányok. Úgy gondolom, az EU-bővítés közös érdek. Egy felkészült Magyarország csatlakozása közös érdeke Ausztriának és Magyarországnak. Remélem, hogy ez a mostani találkozó - amelyet mi nagyon nagyra értékelünk - egy erősebb együttműködési folyamat kezdete, és ezt sok más hasonló fórum fogja követni is. » Szeretném röviden ismertetni a magyar kormány integrációs filozófiájának a lényegét. A rendszerváltozással - amellyel Magyarországon minden jelenlegi parlamenti párt egyetértett és amelyet a szavazók több mint 95 százaléka biztosított a támogatásáról - Magyarország értékrendet választott: a többpárti parlamenti demokrácia, a jogállamiság, a piacgazdaság és új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer értékrendjét. Az új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer melletti kiállás alapján Magyarország teljes körű és jogú tagságra törekszik az euro-atlanti közösségben, a fejlett demokráciák családjában. Teljes körű integrációban gondolkodunk, amely kiterjed a politikára, a gazdaságra, a biztonságpolitikára, a közös védelem-re is; vagyis Magyarország tagja kíván lenni egyaránt az Európai Uniónak, a NATO-nak és a Nyugat-Európai Uniónak. Úgy gondoljuk, Magyarország számára ez történelmi lehetőség, amely elengedhetetlen nemzetközi feltétele Magyarország biztonságának, stabilitásának, gazdasági-társadalmi fejlődésének és modernizációjának. A választott értékrendet azóta a gyakorlatban is érvényesítettük. Magyarország konszolidálta a többpárti parlamenti demokráciát, az ország politikai viszonyait a stabilitás jellemzi; érvényesülnek a jogállamiság követelményei, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása; kiépítettük a piacgazdaság jogi és intézményi infrastruktúráját, feltételeit, a nemzeti össztermék 70 százalékát ma a magángazdaság állítja elő. 166