Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1996

további cél kell legyen az újabb konfrontáció elkerülése, míg Ukrajna esetében további célt képez az ország függetlenségének és szuverenitásának erősítése. Következtetésképpen: Oroszországnak és Ukrajnának az össz-európai biztonsági architektúrába való integrálása érdekében a következőket kell tennünk: fenntartani és erősíteni az együttműködést az euro-atlanti intézmények - mind a NATO, mind a Nyugat-Európai Unió - és e két ország között, kormányzati és parlamenti szintű találkozók révén, rendszeres információcsere révén, valamint közös rendezvények (például szemináriumok) révén, és közös akciókban részvétellel; megteremteni az össz-európai biztonsági architektúrára vonatkozó párbeszédet a tagságra törekvő közép- és kelet-európai országok és Oroszország illetve Ukrajna között: hangsúlyozom, hogy ennek a dialógusnak a témája az össz-európai biztonsági architektúra lehet, és semmiképpen nem a közép- és kelet-európai országok NATO-hoz csatlakozása vagy csatlakozásuk feltételei. ' ' 16. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER ELŐADÁSA A KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJÁNAK KÉT ÉVi MÉRLEGÉRŐL (a Friedrich Ebért Alapítvány konferenciája, 1996. május 16.) (Rövidítve) (...) Mérleg akkor vonható, ha a kormányprogramban megfogalmazott célokat, prioritásokat, feladatokat összevetjük az eredményekkel. és mindezt úgy tesszük, hogy a feltételek időközben bekövetkezett alakulását és változását is figyelembe vesszük. Maga a kormányprogram is úgy fogalmazott, hogy a külpolitika feladata a nemzetközi lehetőségek maximális mértékű kiaknázása és az objektív korlátok figyelembe vétele. A program célként fogalmazta meg az ország biztonságához való hozzájárulást, a biztonság erősítését: a gazdaság számára új forások bevonását és új piacok szerzését; valamint hogy a külpolitika járuljon hozzá a világban hiteles Magyarország-kép kialakulásához. 175