Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

Augusztus 1. HORN GYULA MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET (HELSINKI) ZÁRÓOKMÁNYA ALÁÍRÁSÁNAK 20. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT ÜNNEPI SZIMPÓZIUMON (Helsinki. 1995. augusztus 1.) Korunkban Kelet-Közép-Európa több országára jellemző újabbkeletü probléma nemzetállamok létrehozására törekvő szándék. Homogén nemzetállamokat érteni ez alatt - mindenképpen anakronisztikus jelenség, hiszen ez a törekvés figyelmen kívül hagyja az egyes országokban élő nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok jogainak érvényesítését, végső soron az etnikai társadalmi és politikai pluralizmus követelményeit. Ezzel függ össze, hogy több helyütt megkérdőjelezik a határok érvényességét: a kisebbségek jogai és e jogok érvényesítése minden országban valahogyan kapcsolódik ugyanis a határok kérdéséhez is. Az EBEÉ - ma már EBESZ - működésének egyik problémája az, hogy mennyiben lehet maradéktalanul tiszteletben tartani az egyes államok belső jogrendjét, összhangban a nemzetközi normák követelményeivel; hogyan lehet a kettő között összhangot teremteni? Mit tesz a nemzetek közössége azért, hogy a belső jogrend, a belső politikai és jogi gyakorlat ne kerüljön szembe a nemzetközi normákkal és követelményekkel? Meggyőződésünk szerint az EBESZ-nek jelentősen erősítenie kellene tevékenységét a konfliktusok megelőzését célzó preventív megoldásokkal. Európai és általános nemzetközi tapasztalat az. hogy sokkal nehezebb egy már kialakult válságot kezelni - lásd Jugoszlávia példáját! -, mint megelőzni az ilyen problémákat, preventív eszközökkel. * Ugyancsak általános nagy probléma a biztonság kérdése. Vitatott ma is ebben a térségben a NATO-hoz való viszony. Mi úgy 295