Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

vezôtlen hatásaival. Megértjük, hogy nagyon sokféle megfontolás és érdek merül fel a bővítéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt fölmerül a védelmi képesség megőrzésének az érdeke; nyilvánvaló, hogy a bővítés nem járhat a védelmi képesség gyengülésével. Magától értetődik, hogy összhangba kell hozni a bővítéssel kapcsolatban a tizenhat tagállam nem minden tekintetben azonos érdekeit; hiszen nyilván egy-egy állam érdekeit saját dimenziója, nemzetközi politikai és katonai szerepe, gazdasági súlya, geostratégiai pozíciója befolyásolja. Nyilvánvalóan nem könnyű mindezt mérlegelni és mindezzel összhangba hozni a belépni szándékozó országok érdekeit, és ugyancsak nem könnyű a kívül maradó országok érdekeinek a figyelembe vétele. Osztjuk azt a véleményt, hogy a NATO bővülése nem járhat a sabilitásnak akár csak átmeneti csökkenésével, valamint hogy a NATO bővítése nem hozhat létre új megosztottságot, hiszen a bővítés célja éppen a stabilitás, a biztonság erősítése, nem pedig annak gyengítése. Meggyőződésünk azonban, hogy a NATO számára valójában nem lehet más választás, mint a bővítés. A NATO a jelenlegi formájában csak kezelni tudja a válságokat, és a jelek szerint sajnos nem is igazán eredményesen. Stabilizáló szerepet a NATO csak akkor tud betölteni, ha kibővíti a sorait. Vagyis a NATO számára a választás: vagy egy rendkívül sok gonddal és áldozattal járó válságkezelés, vagy hosszú távú stabilizáló szerep, biztonság erősítése. Az utóbbi csakis a NATO-bővítéssel képzelhető el. * Szeretnék néhány szót szólni Magyarország csatlakozási szándékáról. Előrebocsájtom, hogy Magyarország nem valamiféle külső fenyegetés ellen keres védelmet a NATO soraiban; Magyarország nem érzi magát fenyegetve. Nem a szomszédaival szemben vagy ellenükben kíván a NATO tagja lenni. Magyarország a következő okok miatt kíván a NATO-hoz csatlakozni. A magyar külpolitika egyik fő cselekvési iránya Magyar­ország beillesztése az euro-atlanti integrációba. Intézményi oldalról vizsgálva: ez számunkra az Európai Unióhoz és a NATO­271

Next

/
Oldalképek
Tartalom