Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

Az új biztonsági architektúrának a pillérei pedig az alábbiak kell hogy legyenek: - első pillér: a kibővített NATO, a kibővített Európai Unió, a kibővített Nyugat-Európai Unió, és még a kibővített Európa Tanács is; - a második pillér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kell legyen, tevékenységének középpontjában a korai előrejelzéssel és válságmenedzseléssel; - a harmadik pillér a speciális két- és többoldalú szerződések rendszere lehetne és kell hogy legyen azon országok számára, amelyek kimaradnak a NATO kibővítéséből, legalábbis annak első köréből; a Partnerség a békéért - program lenne az ideális multilaterális keret erre a célra; továbbá a NATO és Oroszország illetve a NATO és Ukrajna közötti kétoldalú szerződések rendszere szintén nagy fontossággal bírna; - a negyedik pillért a különböző regionális struktúrák, regionális együttműködési formák alkothatnák, amilyen például a KözépEurópai Kezdeményezés (KEK - CEI), vagy a "Visegrádi" országok; az ötödik pillér a kétoldalú megállapodások rendszere lehetne, azoké a kétoldalú megállapodásoké, amelyeket a nemrégiben Párizsban aláírt Európai Stabilitási Egyezmény magában foglal. * Befejezésül néhány mondatos megjegyzést teszek az egykori Jugoszlávia területét sújtó válsággal kapcsolatban. A legutóbbi fejlemények és a horvátországi katonai szembenállás fenyegető kiújulása eszünkbe kell juttassa azt, hogy elengedhetetlen szükség van egy tartós politikai rendezésre az Összekötő Csoport (

Contact Group) béketerve alapján. Az első lépés nyilvánvalóan a tűzszünet helyreállítása lehet, amelyet a volt Jugoszlávia utódállamainak kölcsönös elismerése követhetne a nemzetközileg elismert határok figyelembe vételével. Ami az embargót illeti. Magyarország - amely ezen több mint kétmilliárd 241