Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

(g) A Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez és a Szlo­vák Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyek­nek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belső jogrenddel és a két szerződő fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazgatást és a bírósági eljárásokat, anyanyelvükön feltüntetni azon települések neveit, amelyekben élnek, az utcák és egyéb területek neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat, bejegyezni és használni kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven, az állami nevelési-oktatási rendszer keretén belül adekvát lehetőségük van anyanyelvük oktatására és az anyanyelvükön történő oktatásra - a hivatalos nyelv oktatásának vagy az azon való oktatásnak a sérelme nélkül -, ugyanígy joguk van a nyilvános tömegtájékozta­tási eszközökhöz való diszkrimináció-mentes hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A szerződő felek az általuk vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megtesznek minden szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében, amennyiben ilyen szabályozás nincs a jogrendjükben. (h) A jelen bekezdés (c) pontjával összhangban megteremtik a szükséges feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megőrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlék­helyeiket, amelyek kulturális örökségüket, történelmüket és hagyományaikat hordozzák. /3/ A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre ugyanazok az állampolgár­ságukból fakadó jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az állam más polgáraira. /4/ A szerződő felek (a) kijelentik, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása terén az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről elfogadott és a szerződő felek által 1995. február l-jén aláírt keret­egyezményét alkalmazzák - amennyiben belső jogrendjük már nem rögzít a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira nézve a ke­retegyezményben foglaltaknál kedvezőbb szabályozást -, attól a 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom