Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994
A második akadályt az jelenti, hogy Közép- és KeletEurópában lényegében nincs olyan biztonságpolitikai struktúra, amely ezeket az új típusú kockázati tényezőket kezelni képes. A létező biztonságpolitikai struktúrák - a NATO, az Európai Unió, a Nyugat-Európai Unió, vagy akár az Európa Tanács - más időkben és más céllal jöttek létre; a bipolaritás, a hidegháború időszakában, a nyugati katonai-politikai-gazdasági érdekek és a demokratikus értékek védelmére; nem a térségükön kívül eső terület új típusú biztonsági kockázatainak a megválaszolása volt a feladatuk. De másféle időszakban jött létre az egyetlen összeurópai biztonsági struktúra az EBEÉ is, amelynek a feladata az akkor egymással szemben állt két katonai-politikai tömörülés együttélésének a biztosítása, konfliktusaik elkerülésének elősegítése volt, és szintén nem az imént felsorolt kockázatok kezelése. A második akadály tehát az, hogy a különböző, részben - illetve az EBEÉ esetében teljességében - össz-európai struktúrák ezeknek a kockázatoknak a kezelésére a jelenlegi formájukban még nem vagy csak részben alkalmasak. A harmadik akadályt abban látom, hogy egyelőre nem teljes a készség Európa nyugati felében és a jelenleg alapvetően nyugati biztonsági struktúrák résztvevőinek körében az össz-európai méretekben való gondolkodásra. Még él az elzárkózás tendenciája. Míg tehát a biztonsági struktúrák esetében a képesség, addig a részt vevő államok körében a készség hiányzik vagy legalábbis részben hiányzik az össze-európai problémák kezeléséhez. • Az általunk óhajtott egységes Európa megteremtéséhez alapvetően négy problémát kell megoldani: az első: meg kell szüntetni az inter-etnikai feszültségeket, melyek az egyes országokon belül jelentkeznek Közép- és KeletEurópában; a második: javítani kell az államközi kapcsolatokat, meg kell szüntetni az államközi viszonyban a bizalmatlanságot és feszültséget ebben a térségben; 232
