Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

válság, akkor gondolni kell Horvátországra is. Úgyhogy a tagállamok száma valószínűleg közelebb lehet a harminchoz, mint a húszhoz. Úgy vélem, az aggodalom, hogy ez esetben az Unió már nem működik oly hatékonyan, nem teljesen alaptalan. Az Európai Uniót illetve elődjét a Közös Piacot hat ország hozta létre, és az egész mechanizmust hat tagállamra tervezték; már ma is tizenkét illetve hovatovább tizenhat tagállamot kell a mechanizmusnak ki­szolgálnia, és nemsokára talán huszonötöt. Úgy vélem, 1997 előtt nem várható az Európai Unió további bővítése. Az első lehetséges időpont talán az 1996-ban esedékes kormányközi konferencia utánra tehető. Magyarország társult tag státusát kapta az Európai Unióban. A társulási egyezményt 1991 végén írtuk alá, azt ratifikálta tizenkét tagállam és Magyarország, végül az Európa Parlament, és így ez év február elsején hatályba lépett. Ez év április elsején pedig - éppen két hónappal később - az azóta már leköszönt magyar kormány benyújtotta az ország kérelmét teljes tagság iránt, az akkori ellenzék - köztük pártom és a ma szintén koalíciós kormányzó párt - teljes támogatásával. Korábban is egyetértés volt tehát és ma is egyetértés van Magyarországon abban, hogy az országnak egy nap be kell jutnia az Európai Unióba teljes jogú taggá válva. Mit teszünk ma az Európai Unióban vagy Unióval? Először, részt veszünk a struktúráit többoldalú dialógusokban mindhárom tartópillért illetően - beleértve a közös kül- és biztonságpolitikát, együttműködést az igazságügy és a belügyek terén -, mert bizonyos befolyást kívánunk gyakorolni az Unió bővítését célzó döntésre. Másodszor, kétoldalú alapokon akarunk együttműködni az EU-val a társulási egyezmény megvalósításával és bizonyos mérvű továbbfejlesztésével. Elő kívánjuk mozdítani Magyarország felkészülését a teljes tagságra. Reméljük, hogy a kormányközi konferencia után hamarosan, azaz talán 1997-ben megkezdőd­hetnek a hivatalos tárgyalások Magyarország és a brüsszeli Bizott­ság között a felvételről. Nagyon is amellett vagyunk, hogy differenciált döntés legyen annak idején a felvétel ügyében. Úgy véljük, akár fölvesz egy országot az Európai Unió, akár nem, ezt az országok egyéni 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom