Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Magyarország szilárdan azon a véleményen van, hogy Oroszországnak és Ukrajnának föl kell ajánlani a speciális partnerséget a NATO-ban, ám nem a közép-európaiak hátrányára, nem felvételük udvarias késleltetéseképpen, lelassítva ezzel integrálódásukat. Közép- és Kelet-Európában az emberek már attól is borzonganak, ha olyasmit hallanak, ami arra emlélkeztet, hogy mások a bőrükre alkudoznak. Nem akarunk afféle kondomíniummá lenni, amit nyugati és keleti szomszédok garantálnának. Nem tudom elfogadni egy újabb "Nagy Szövetség" elgondolását, ezúttal a NATO és Oroszország között, kettejük "védernyőjének" létrehozását, mely alatt keressen fedezéket Magyarország és szomszédsága. Ez éppenséggel a hidegháború egy kései fázisának formáit idézné fel, amikor arra kaptunk ösztönzést, hogy "szerves viszonyt" keressünk a Szovjetunióval. Véleményem szerint, amennyiben az oroszországi demokráciának nyugati támogatása olyan formát ölt, amivel elhárítják vagy tagadják Közép-Európa fölvételét a NATO-ba, úgy Oroszországban sem a demokrácia erőit segítenék, hanem inkább a reakció erőit. Ma Közép-Európa afféle senki-földje. És mint tudjuk, mindenkor létezik tendencia vákuumok kitöltésére. Amennyiben a vákuumot nem nyugati intézmények töltik ki, lesznek mások, akik erre igényt formálnak. Amennyiben a NATO és/vagy a WEU kész keleti irányba terjeszkedni és így megszilárdítani Közép-Európát, az kizárna bárki számára mindennemű lehetőséget a számunkra nem kívánatos befolyásolásra. Közép- és Kelet-Európa demokráciái és demokratái valóban barátai és támogatói az oroszországi demokráciának és demokratáknak, amelyet és akiket éppen saját gyorsabb sikerükkel tudnák támogatni: ehhez azonban a Nyugat elérhetőségére, hozzáférhetőségére van szükség. A Partnerség a békéért program jó kezdet, minthogy támogatja a szövetség kibővítésének gondolatát. A kibővítés természetesen csak fokozatosan történhet. Akik alkalmasabbak a tagságra, azoknak kell először zöld utat adni, jelenleg a washingtoni egyezmény 4. cikkelye alapján, vagyis politikai konzultációk útján. Nem látok veszélyt ilyen értelmű differenciálásban, mert ez elsősorban ösztönöz mindenkit, hogy kövessék a közép-európaiak 333