Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993
diszkriminációnak és gyülöletkapmánynak, vagy még ennél is rosszabb atrocitás éri őket. Mi pedig nyilvánvalóan nem tudhatjuk befogadni ezeknek a magyar embereknek a százezreit-millióit, akik diszkrimináció elől menekülve elhagynák szülőföldjüket, ahol több mint ezer éve élnek. Magyarországnak már szembe kellett néznie ilyen kivándorlási hullámmal mindkét világháború után, amikor is közel félmillió magyar akarata ellenére kényszerült elmenekülni Erdélyből, valamint arról a helyről, amely később Szlovákia lett. Hasonlóan menekültek hullámai érkeztek Magyarországra a Ceausescu-rezsim utolsó évei alatt, valamint 1991-ben. amikor Horvátország keleti része szenvedett katonai lerohanástól. Közép- és Kelet-Európában ma is fennáll annak a veszélye, hog}' föltámadnak a régi ellenségeskedések, melyeket korábban a kommunizmus befagyasztott, bár anélkül hogy kezelte volna ezeket a sebeket. A különböző történelmi, kulturális és nyelvi hátterű nemzeti közösségek együttélésének korábban lefojtott nehézségei ma szörnyű konfliktus formájában nyilvánulnak meg az egykori Jugoszláviában. Egyesek azt mondják, hogy ezek a tényezők végtére is a NATO terjeszkedése ellen szóló érvek. Úgy vélem azonban, hogy ez nem így van. Az említett problémák és feszültségek kezelésére természetesen léteznek megfelelő formák és intézmények. De azokon kívül a NATO, valamint más szervezetek - az Európai Unió. a Nyugat-Európai Unió - hozzájárulhatnak a gondok megoldásához, vagy legalább a feszültségek megfékezésének jobb légköréhez. Ha a Nyugat-Európában a második világháború után kialakult normatívák és magatartásformák uralkodóvá válnak Közép- és Kelet-Európában, ha ezek hatják át a politikai eliteket, a fiatal generációkat, a fegyveres erőket, akkor a ma létező feszültségek valószínűleg jelentősen mérséklődnek. Még egy megjegyzést engedjenek meg az úgynevezett entikai konfliktusokról! A konfliktusoknak több közük van a nemzeti kisebbségekkel való mai hibás bánásmódhoz, mintsem a múlt etnikai-nemzeti hagyományaihoz vagy emlékeihez. A régi időkben a magyarok kevesebbet háborúztak a körülöttük vagy közöttük élő népekkel, mint sok nyugat- és észak-európai ország többségi és kisebbségi népei egymással. A két világháború közötti időszakban Magyarországot vele szomszédos három ország 330