Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Mitteleuropa, hanem a Közép-Európát magába foglaló egységes integrált Európa. Nem kétséges, hogy Magyarország fejlődéséhez pótlólagos külső erőforrásokra is szükség van. A politikai, biztonságpolitikai stabilizálódás és a gazdasági modernizáció együttes kényszere miatt a Nyugat-Európához való integrálódásnak nincs és nem is lehet ésszerű más alternatívája. Üdvözöljük Klaus Kinkel szövetségi külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatát, miszerint a "visegrádi" országok igényeit figyelembe kell venni az európai biztonsági rendszer kialakításakor. Ennek során mi is járható útnak tartjuk a NATO és egyes kelet-közép-európai államok közötti kétoldalú szerződéseket. Azt is örömmel állapíthatom meg, hogy Németország határozottan kiáll az Európai Unióval társult tagsági viszonyban lévő "visegrádi" országok árui előtti piacnyitás mellett. A Nyugat-Európai Unióhoz való kapcsolódást Magyarország is az európai integrálódása egyik fontos elemének látja. Az integrálódás feltétele egyfelől egyfajta belső fejlődés, gazdasági és politikai stabilizálódás, másfelől viszont a szomszédos országokkal kiegyensúlyozott partneri kapcsolatok ápolása. A szomszédokkal való együttműködés semmilyen értelemben nem helyettesítheti az integrálódást Nyugat-Európához, de az európai egység jó keretet kínál a kisebbségi jogok széles körű biztosításához. Mindezért Önök már igen sokat tettek, és mi ennek folytatására kérjük Önöket. Itt van a történelmi pillanat; ha mi nem jól döntünk, illetve ha barátainkat nem tudjuk rávenni a szükséges jó lépésekre, akkor 1990. évi reményeink és eredményeink veszélybe kerülhetnek. Remélem, hogy a Magyar-Német Fórum jövő évi tanácskozásán az aggodalomnál erősebb lehet az elégedettség hangja. 325