Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

politikájával szemben. Az ilyen passzív, beletörődő politikának, a múltból okulásra való riasztó képtelenségnek, valamint a tenniakarás hiányának a végeredményét jól dokumentáltan láthatjuk itt helyben, ebben az épületben egy megrázó és lelket fölkavaró fotókiállítás képein, amelynek tárgya az egykori Jugoszlávia területén folyó háború a maga borzalmaival; tudatára ébresztve mindannyiunkat a szélsőséges és féktelen nacionalizmus gyakorlati következményeinek, és intve bennünket arra, hogy ne engedjünk arra irányuló erőfeszítéseinkből, hogy szilárdan és kompromisszumot nem tűrve kitartsunk az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei mellett. Közép- és Kelet-Európa megújulása, az ottani gazdasági és társadalmi folyamatok nem csupán örvendetes eredményeket hoztak, hanem a politikai és etnikai fundamentalizmus tendenciáit is, amelyek a hivatalos állami politika szintjére emelkedve olyan konfliktusokat engedtek szabadjára vagy olyan konfliktusokhoz vezethetnek még ezután, amelyek fenyegetik egész Európa biztonságát. Interdependes világunkban a Föld minden nemzetének - földrajzi helyzetére való tekintet nélkül - föl kell ismernie azt a veszélyt, amit ez a kór jelenthet, ha hagyják elterjedni. Magyarország népe és kormánya továbbra is a legnagyobb aggodalommal kíséri figyelemmel a volt Jugoszláviában végbemenő fejleményeket. Mint a válságkörzettel közvetlenül szomszédos állam, Magyarország egyre csak a megoldást keresi, és hogy hogyan kerülheti el belerángattatását ebbe a konfliktusba. Ugyanakkor Magyarország továbbra is hangot ad a válsággal kapcsolatos elvi álláspontjának, és tartja magát a nemzetközi közösségnek a délszláv válságra vonatkozó döntéseihez. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy ez a válság nem korlátozódik Bosznia vagy Horvátország háború sújtotta területeire. Kiterjedhet Szerbiára is, ahol egyre növekvő nyomás nehezedik ma is az ott élő különböző etnikai közösségekre, köztük a magyarokra a Vajdaságban. Ebben a korábban autonóm tartományban a sorozatos megfélemlítési és diszkriminációs hullámok már eddig is jelentős mértékben a magyar kisebbség létszáma és aránya csökkenése irányába hatottak; továbbra is állandó a 303