Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

közvélemény, másfelől a romániai magyarok és a magyarországi közvélemény értékelése között, úgy vélem, ésszerű és konstruktív az a magyar javaslat, hogy hozzunk létre egy vegyes bizottságot, amely e kérdéskört tanulmányozná. E téren az első lépést megtettük: két tudományos, szakmai jellegű szeminárium megrendezésében megállapodtunk. Magyrország a maga részéről régóta szorgalmazza, hogy Európában. kiváltképp a volt kommunista országokban fogalmazzunk meg olyan normákat és szabályokat, amelyek - hasonlóan az 1919-ben megkötött kisebbségvédelmi megállapodásokhoz - rögzítik a kisebbségek jogait, nyelvük és kultúrájuk megőrzésének és gyakorlásának előfeltételeit. Örömmel állapítottam meg, hogy mind a román kormány, mind a román polit ikai pártok képviselői, akikkel találkoztam, egyetértenek velem abban, hogy egy ilyen dokumentumra szükség van. Mivel a demokrácia egyik alapkövetelménye az, hogy az állampolgárokról ne döntsenek a megkérdezésük nélkül, úgy vélem, teljesen indokolt az egyes kisebbségek - így a romániai magyar nemzetiségűek - törvényesen megválasztott képviselőinek a bevonása a kisebbségekkel kapcsolatos elgondolások, tervek előkészítésébe. Ez vonatkozik a Románia és Magyarország között létrehozni tervezett szerződés ügyére is. Természetesen tudom, hogy ezen a téren történtek fontos kezdeményezések Romániában. Mi a magunk részéről is eszmecserét kezdtünk a magyarországi románok képviselőivel. A két országban élő kisebbségek érdekeltsége fönnáll a Románia és Magyarország között tervezett, előkészítés alatt álló szerződésre is. 1990 óta Románia és Magyarország alapvető céljai azonosak: demokrácia és jól működő piacgazdaság teremtése, bekapcsolódás az európai integrációs folyamatba, és mindezek révén is biztosítani az állampolgárok minél jobb közérzetét. Magyarország abban érdekelt, hogy Románia minél inkább együtt haladjon ezen az úton nyugati szomszédjával. Románia magyar nemzetiségű lakossága a felhalmozódott tudásával, hagyományaival gazdagítja Romániát, és nagyban előmozdíthatja az említett célok elérését. A romániai magyarság törekvései és deklarált céljai semmiféle veszélyt nem jelentenek a többségi nemzet számára. A 291