Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

kizárólagosság és türelmetlenség - amit gyakran antiszemitizmus, magyarellenesség, faji vagy etnikai diszkrimináció egyéb formái kísérnek - még bizonyos támogatást is kaphat a félrevezetett néptömgek részéről. Közös felelősségünk, politikai és erkölcsi kötelességünk az, hogy megfelelő határozott válaszokat keressünk a változások következtében előálló kihívásokra. Üléstermünktől mindössze néhány száz kilométerre szakadatlanul folyik az emberi jogok és alapveteő szabadságjogok égbekiáltó megsértése, a legelborzasztóbb méreteket öltve. A csaknem két évvel ezelőtt kitört délszláv válság kezdete óta Magyarország erőteljesen felszólított a nemzetközi közösség összehangolt cselekvésére annak érdekében, hogy megállítsák az agressziót, az öldöklést, hogy határozottan elutasítsák az erő alkalmazásával való területszerzést, és hogy foglalkozzanak a konfliktus emberi jogi dimenzióival. Legmélyebb sajnálatunkra, az idő tájt a világ mozdulatlan és határozatlan maradt. A későbbiekben már. sajnos, a "túl kevés - az is túl későn" helyzet jellemezte leginkább a probléma többoldalú kezelését. Ez idő alatt folytatódott az etnikai "tisztogatás" elrémítő gyakorlata. Bár ez megdöbbentette a világot, a nemzetek közössége mégsem reagált hatékonyan, és a bűnözők által a nacionalizmus nevében elkövetett borzalmak folytatódására nézve ez a körülmény végzetes lett. Változatlanul tovább folyik az öldöklés, a kínzás. nemi erőszak, önkényes fogvatartás, embertelen bánásmód, erőszakos elüldözés az otthonból. Senki nem térhet ki a kérdés elől: hová vezet az emberi jogok e felháborító megsértése, ha nem fékezzük meg, mint ahogyan eddig nem fékeztük meg?! Vajon milyen üzenetet küld ezzel a tétlen és habozó politikával a nemzetközi közösség a többi potenciális jogsértőnek?! Ugyanakkor bizonyos vagyok benne, hogy senki nem akar újabb Boszniákat látni a világ más részeiben. Ebben az összefüggésben Magyarország mélységesen és komolyan aggódik a szerbiai Vajdaságban élő - mintegy négyszáz­ezres - magyar közösség romló emberi jogi helyzete miatt. Következetesen szólítunk fel emberi jogaik és alapvető szabadságjogaik nemzetközi megvédésére, mivel állandó 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom