Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Úgy vélem, mindezek alapján logikus következménye a magyar politikának az a cselekedete, hogy a mai válságos időkben lehetővé tette az AWACS-gépek állandó körözését ebben a térségben, és hogy ugyanakkor rendkívül aktív politikát folytat a megújhodó Oroszországgal is. Tény, hogy Gorbacsov urat a krími fogsága idején is köszöntöttük, továbbá hogy Jelcin urat körülkerítettségében hívtuk fel telefonon a puccskísérlet idején (1991 augusztusában). Az is tény, hogy mindezek mellett most is és minden válságban a megújhodó Oroszország, az orosz reformtörekvések támogatói vagyunk, és Jelcin urat személy szerint is - számos nagyhatalmat lényegesen megelőzve (1993. március 16.) - biztosítottuk szolidaritásunkról az elmúlt időszak nehéz napjaiban. Az újonnan létrejött Ukrajna - mint velünk határos ötvenötmilliós szuverén ország - jelentőségét világosan kifejezésre juttattuk. Mai világunkban, úgy véljük, egyrészt a NATO, az atlanti térség, az Atlanti-óceán mint beltenger, változatlanul prioritást kell hogy élvezzen. Másrészt világos, hogy a második világháború időszakában, sőt azt megelőzően, kialakult az a másik központ, amit a Csendes-óceán térsége jelent. A mi világunktól ez távolabbi, de ez a térség lesz az a másik, amire éppen úgy figyelnünk kell, feltörekvő gazdaságával és katonai súlyával együtt. Ezek mellett ismerjük a különböző válsággócokat, amelyek világunkat a jövőben szintén befolyásolják. De a nagy katonai biztonsági konfliktusok kezelése közepette ne feledkezzünk meg az Észak-Dél problémáról sem; ennek szociális feszítő voltáról; valamint hogy mit jelentenek a különböző szellemi-vallási-poltitikai fundamentalizmusok! Gyakran vallási fundamentalizmusokra támaszkodva azt jelzik, hogy az Észak-Dél konfliktusban a szociális és politikai funda­mentalizmus a XXI. század bolsevizmusaként törhet a világra. * További kérdés, amire feltétlenül utalni kell: a nukleáris fegyverek elterjedésének problémaköre. Az elszabaduló "szürke állomány" és a nukleáris anyagok a kutatásban - éppen a megvál­tozott politikai viszonyok között - olyan kezekbe kerülhet, hogy az 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom