Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993
felismerte - és Oxfordban, Cambridgeben és másutt tartott előadásaiban ismertette - ezeket a földrajzi térségekből adódó külpolitikai gondolati különbségeket. "A politikai, a hatalmi tényező ereje mindenütt a világon attól Jügg, hogy az ember mint történelmi tényező, mint társadalom a földrajzi tényezők harmóniájába hogyan tud beilleszkedni" - mondotta 1926-ban Berlinben tartott előadásában. (*) Természetesen ez a felfogás sem volt újdonság, hiszen 1835-ben Tocqueville a Párizsban kiadott "Demokrácia Amerikában" című müvében (amely már 1838-ban megjelent New Yorkban, és ne feledjük, már 1841-43-ban magyarul!) világosan fölvázolta, hogy a jövő század és a következő időszak nagy térségü világhatalmai lehetnek az Egyesült Államok és Oroszország, és mit jelenthet számukra a szabad tér Európa zárt földrajzi lehetőségeivel szemben. Ez a gondolkodás nagyon korán behatolt a magyar külpolitikai gondolkodásba a provincializmus mellett, amit nemegyszer mutatott a magyar külpolitika az elmúlt századokban. A magyar külpolitikai gondolkodásnak mindig volt egy másik, nemzetközi érdeklődésű és világméretekben gondolkodó vonulata, ezeknek a dimenzióknak a felismerésével; a két világháború között is, amikor az első világháborút követő békeszerződés rendszere, a Párizs környéki békék rendszere (1920-1921) új térképet rajzolt ebben a térségben. Abban a folyamatban, ami az OsztrákMagyar Monarchia és az Oszmán Birodalom felbomlása után előállott, és a bolsevizmus miatt Oroszország átmenetileg elszigetelődött, ez a külpolitikai gondolkodás tudományos társaságokban, külügyi társaságokban és más kiváló tanulmányokban és munkákban tükröződik, mialatt a hivatalos külpolitika egyrészt ebben a békerendszerben vergődött, másrészt - amikor a békerendszerből következő béklyók bizonyos fokig oldódtak - megjelent a tengelyhatalmak befolyása, megjelent a fasizmus, a hitlerizmus; és mint rémkép, amely Közép-Európa térsége felé törekszik, megjelent a bolsevizmus. (*) Teleki Pál: Európáról és Magyarországról. Budapest, Atheneum, 1934., 7.old. 225
