Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

magát az emberi jogok védelmére. Számunkra az Interparlamentáris Unió és az emberi jogok védelme egységet alkot. Az Interparlamentáris Unió az ENSZ-szel szorosan együttműködik. Márpedig az ENSZ megalapításakor - ugyanúgy, mint jogelődjének a Népszövetségnek a megalapításakor is - meghatározóak voltak ezek az eszmei alapok, jogelvek, az emberi jogi kérdések. A világ fejlődése, a világban bekövetkezett pozitív és negatív jelenségek a XX. században nem véletlenül adtak különleges jelentőséget az emberi jogoknak. Ebben a században, amikor az előzmények alapján a jogállamiság már természetes-nek tűnhetett Volna, jött létre a totális politikai rendszereknek két változata, a bolsevizmus és a nácizmus. Ez azt mutatta, hogy bár mindenki tisztában van az emberi jogok erkölcsi és politikai értékével, mégis létrejöhetnek különböző totális rendszerek, amelyekben a totális állam szemben áll az ember lehetőségeivel. Számunkra éppen a XX. század tanulságai alapján kiemelkedően fontos, hogy az emberi jogok védelmének kérdését állandóan fel-színen tartsuk. Nem véletlen, hogy éppen az emberi jogok hang-súlyozásával válaszolt a világ a fasizmus, nácizmus bukása után. majd pedig a bolsevizmus utolsó évtizedeiben, amikor is világ-politikai stratégiai kérdéssé vált az emberi jogok képviselete. Mi magyarok, nem csupán az Interparlamentáris Unió és az ENSZ vonatkozásában, hanem az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmében is szerény tehetségünk szerint mindig elöl jártunk. Legyen szabad arra utalnom talán, hogy az Emberi Jogok Magyar Ligája már a két világháború között megalakult Párizsban. Az sem véletlen, hogy az Emberi Jogok Magyar Ligája - mint a nemzetközi szövetség magyar tagja - fellépett a két világháború között a nácizmussal és minden más totális törekvéssel szemben. A második világháborút követő időszakban, újjászervezve, a vasfüggöny mögött lévő Magyarország képviseletében szólt az emberi jogok védelmében. 1988-1989-ben azután az Emberi Jogok Magyar Ligája megteremthette a szervezetét Budapesten is. Amikor 1989-ben létrejött a budapesti tagozat és ide települt a Liga magyar szervezete - amelynek megalakításában részt vehettem -, ez egyben az akkori politikai ellenzéknek az egyik fontos szervezete lett; vezetői és tisztikara soraiban számos olyan 209