Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

14. JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A DÁN KEZDEMÉNYEZÉSRE KOPPENHÁGÁBAN LEZAJLOTT EURÓPAI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLETEN Mindenekelőtt köszönetemet fejezem ki a Dán Királyság kormányának értekezletünk megszervezésének kezdeményezéért olyan témakörben, mely igen fontos minden európai ember számára. A közelmúlt számos eseménye, különösképpen az Európai Közösség múlt heti döntése rendkívül időszerűvé tette ezt a tanácskozást. Egy olyan ország képviseletében szólok Önökhöz, amely lökést adott mindannak, ami a kommunizmus dominósorának ledőléséhez vezetett, és amely a "visegrádi" országok többi tagjával együtt élére állt a politikai és gazdasági átalakulás folyamatának. Hajtóerőnk ebben az európai integráció felé haladásnak a szándéka. Mint a magyarországi Európai Mozgalom egyik alapító tagjának még ma is felidéződik bennem annak az ünneplésnek visszhangja, melyben az első magyar résztvevők részesültek 1989ben Genfben. A kommunista diktatúrából a demokrácia és a piacgazdaság helyreállításához vezető út földerítetlen. De a középeurópai országok esetében az elmúlt három évben nyilvánvalóvá vált, hogy valóban képesek az átalakulásra - elsősorban saját erőfeszítéseikre hagyatkozva - az ezzel járó hatalmas nehézségek és áldozatok ellenére. Az 1989. évi eufória 1993-ra bizonyos kettős csalódottságba fordult: a Nyugat kétségesnek tartja a keleteurópai népek azon képességét, hogy szabadságukat jól használják fel, ugyanakkor a kelet-európaiak hangot adnak kételyeiknek a Nyugat segítőkészségének komolyságát illetően. E helyzet kapcsán felidéződik a régmúlt. A klasszikus császári Rómában a tömegek kedvüket lelték a gladiátorok - később gyakran az üldözött keresztények - és vadállatok küzdelmének látványában a Circus Maximusban; ha a császár megtisztelte jelenlétével a küzdelmet, a küzdők a pusztulásra szántak lemondásával üdvözölték 191