Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

etnikailag homogén államok. A diktatúrák megszűntével mind a korábban elnyomott nemzetek, mind a nemzeti kisebbségek a jogaikat hangoztatva a saját kezükbe kívánják venni sorsukat az önrendelkezés szellemében. Az utóbbi két évben miközben a térség nemzeteinek többsége - beleértve azokat is, melyek évszázadokkal ezelőtt elvesztették függetlenségüket, s azokat is, melyek soha nem voltak függetlenek, például a szlovákokat és szlovéneket - elnyerte teljes szuverenitását, addig a maguk társadalmi közegében élő és államuk határain kívül eső "anyaországgal" is bíró nemzeti és etnikai kisebbségek még ma is az alapvető jogaik megtagadásával kényszerülnek szembenézni és a jövőjük bizonytalansága miatt rettegnek. Amit a nemzeti és etnikai kisebbségek valójában akarnak, az nem szeparatizmus, nem elkülönülés, nem a határok megváltoztatása, hanem jog ahhoz, hogy megőrizzék nyelvüket, fejleszthessék kultúrájukat, a helyi elöljáróságokba saját közegükbeli tisztségviselőket választhassanak, legalábbis olyanokat, akik képesek vagy hajlandók a kisebbség nyelvének használatára. Gyakorolni akarják az önkormányzati jogokat; az autonómia és a "kollektív jogok" fogalma nem jelent sem többet, sem kevesebbet ennél. A nemzeti és etnikai kisebbségek ha megelégedettek, akkor hozzájárulnak az államuk stabilitásához is, és az országok közötti partneri kapcsolatokhoz is (amiként például Olaszországban Alto Adige, Dél-Tirol); azonban ha elégedetlenek, ha méltatlanul bánik velük a többségi nemzet állama, akkor feszültségforrást képeznek. A volt kommunista országokban az átmeneti folyamat nehézségei több helyen nemzeti és etnikai feszültséghez, sőt konfliktushoz vezetnek annak következtében, hogy a kisebbségek könnyen válhatnak célpontjává bűnbak-kereső politikának, asszimilációs politikának és etnikai "tisztogatásnak". Ez a veszély közvetlenül aggasztja Magyarországot, minthogy több mint hárommillió magyar él az országhatárokon túl, a szomszédos államokban. Ez okból a szomszédos államok nemzetiségi politikája fontos elemét képezi a Magyarország és szomszédai kapcsolatának. 156