Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

tételeképpen van jellemezve az életképességnek, mint a történelmi tényezők összesegének kihívására való válaszadás képessége. Meglehet, néha az integrálásra való képesség a válasz egy kihívásra; és ha az nem is olyan rokonszenves, mint az önálló leiismerés és eredetiség, mégis a fejlődéshez ez is nélkülözhetetlen. Amikor Európáról szólunk, akkor egyszerre gondolunk az alkotó Európa eredetiségére az ókori szellemiségtől napjainkig, az állandó megújhodási készségre az antikvitástól a középkoron át a XX. századig. Ez a megújhodási készség mindig a befogadó képességet, az asszimilációt is jelentette, ami toleranciát is kíván és feltételez. Ezeket a gondolatokat egy sok idővel ezelőtt megírt könyvemből és tanulmányomból idéztem, de igaznak érzem ma is. Ma az a kérdés vetődik fel előttünk, mit is kezdünk közös örökségünkkel és hol is vonjuk meg Európa határait. Ha azt mondjuk, hogy az egyik Európa az, amelyet nagyon könnyen azonosítunk a nyugat-európai, a nyugati kereszténységgel és az ebből kialakult laikus műveltséggel, amely a reneszánszon át vezetett a XX. századi különböző szellemi és politikai rendszerekig, akkor a másik oldalon újra lel kell fedeznünk azt az évszázadokig az európai szellemiség perifériáján élt vagy bizonyos értelemben petrifikálódott bizánci kultúrát, amelyik a maga monolitikus, cezaropapisztikus szemléidével, de ugyanakkor hallatlan érzelemgazdagságával az európai racionalizmus mellett . a lélek vizsgálat aval és feltárásával újat adhat a mi Európánknak akkor is, ha politikai értelemben bizonvos aggályaink lehetnek ezzel kapcsolatban. A mostani Európának szembesülnie kell ezzel is, amikor egyesül a keleti területekkel. Szembe kell néznünk egy megújhodó ortodoxiával, amelyik persze eddig is megvolt, eddig is próbált a másik világgal egyesülni, de komplikációkkal és ellentmondásosan. A harmadik kérdés, amiről szólni kell amikor nem csupán földrajzról beszélünk: az iszlám kérdése. Törökország a példa, a befogadás példája. Törökország szinte modellezhető módon kereste az utat az iszlám kulturális hagyományaitól indulva a nyugati megújhodással való találkozásig. '251