Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

elvárja, hogy magyarázattal szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy milyen szándékok vezérlik a jugoszláv halóságokat a Magyar Köztársasággal való viszonyuk alakításában. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK NYILATKOZATA 1992. január 16-án a Magyar Köztársaság diplomáciai kapcsolatot létesített nagyköveti szinten a Horvát Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal; zágrábi fökonzulátusát nagykövetségi szintre emeli, Ljubljanában nagykövetséget hoz létre. A Magyar Köztársaság Kormánya figyelembe vette, hogy Szlovénia és Horvátország lakossága demokratikus módon, népszavazáson illetve parlamenti döntéssel kinyilvánította az önrendelkezéshez való jogát, a köztársaságok szuverenitását; az önállóságukat kinyilvánító és a feltételeknek megfelelő többi köztársaság esetében a diplomáciai kapcsolat felvételének lehelőségét megvizsgálja. A magyar kormányzat a döntéséhez mérlegelte azt a körülményt, hogy az elismerésüket kérő köztársaságok teljesítik az Európai Közösség által 1991. december 16-án meghatározott feltételeket, közlük az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és garantálását. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a jugoszláviai válság kirobbanása óta annak tárgyalásos békés politikai megoldását szorgalmazta. Többször is egyértelműen kinyilvánította, hogy elfogad bármilyen politikai megoldást, amelyben az érintett népek és nemzetiségek meg tudnak egyezni, az elmúlt időszak eseményei azt bizonyították, hogy ennek a lehetősége már nem áll fenn. A Magyar Köztársaság abban érdekelt, hogy mindegyik délszláv köztársasággal - köztük az újonnan létrejött államokkal és a Szerb Köztársasággal - egyaránt kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös és jószomszédi kapcsolatokat ápoljon és tartson 128