Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Az Országgyűlés 3/1991. (II.7.) OGy.sz.határozata az Észak- Atlanti Közgyűlés által a Magyar Országgyűlésnek felajánlott társult tagság elfogadásáról

érdekelt, hogy azok folyamatosan gyarapodjanak mind a szövetségi szervekkel, mind Jugoszlávia köztársaságaival eddig is fenntartott kapcsolatok révén. Л magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az országban lejátszódó demokratikus változások nyomán feltáruló új lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatokban kamatoztassa. A Magyar Köztársaság a Jugoszláviához fűződő viszonyában abból indul ki, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság több nemzetnek föderatív uniója, és az integritását tiszteletben tartja; Jugoszlávia határait érvényes nemzetközi dokumentumok garantálják; az államisága része az európai status quonak, amelyen a kontinens békéje, biztonsága és együttműködése nyugszik. A Magyar Köztársaság Jugoszlávia belső gondjainak a megoldásába nem kíván beavatkozni. Tiszteletben tartja Jugoszlávia nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek azon jogát, hogy belső viszonyaikról békés megállapodás útján, külső beavatkozás nélkül, önállóan döntsenek. A magyar kormány ez alkalommal is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség léte a magyar-jugoszláv kapcsolatoknak fontos eleme. Az irántuk megnyilvánuló bizalom, a nemzetiségi létük, nyelvük és kultúrájuk megőrzése és fejlesztése fontos előfeltétele annak, hogy betölthessék az országaink közötti kapocs szerepét. 7. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 3/1991. (II.7.) OGY.sz. HATÁROZATA (*) AZ ÉSZAK-ATLANTI KÖZGYŰLÉS ÁLTAL A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSNEK FELAJÁNLOTT TÁRSULT TAGSÁG ELFOGADÁSÁRÓL (*) A határozatot az Országgyűlés 1991. január 29-i ülésnapján fogadta el. A Magyar Országgyűlés. üdvözölve, hogy az 1990. november 16-ai csúcstalálkozón aláírt "Párizsi Charta az új Európáért" deklarája a szembenállás 143