Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, "Európa válaszút előtt" címmel

sor. Ez lenne tehát a változások eredménye? A szabadság sötét és ellenőrizhetetlen erőket szabadított fel a volt kommunista országokban? Kétségtelen, hogy miután felszabadultunk a diktatúra elnyomása alól, bizonyos szellemek is kiszabadultak a palackból, s most szabadon garázdálkodnak és azzal fenyegetnek, hogy aláássák az alkotmányos rendet, a nemzetek és az emberek együttélését. De meggyőződésem, hogy ezeket a szellemeket ellenőrzés alá lehet vonni. Ha az érintett országokban és a nyugati demokráciákban megteszik a kellő lépéseket, akkor túlleszünk a "nehéz időszakon", talán hamarabb is, mint sok megfigyelő gondolná. Hiszem, hogy eljött az a történelmi pillanat, amikor földrészünk keleti fele arra az útra lép, amelyet nyugati partnereink már több mint négy évtizede választottak. Ez az út a nemzetek közötti megbékélés és a felvirágzás felé vezet. A második világháborút követően a keletről jött katonaipolitikai fenyegetés volt az, ami hangsúlyozottan szükségessé tette a nemzetek közötti békét, a Marshall-terv pedig nagyban hozzájárult Európa nyugati felén a romokban heverő gazdaság helyreállításához. Földrészünk keleti részén mára már mindannyian osztjuk az Európa iránti elkötelezettséget, és átérezzük, mennyire valós annak a veszélye, hogy rövid távon nem sikerül átalakítani gazdaságainkat. Ennek felismerése segíthet abban, hogy térségünkben ösztönözzük az együttműködést és valódi partneri kapcsolatokat teremtsünk. De с ik úgy haladhatunk folyamatosan e cél felé, ha ehhez megi-verjük a Nyugatot is. közösen kidolgozott hatékony és jól megválasztott együttműködési programokkal. Mielőtt rátérnék az újszülött illetve újjászületett demokráciák előtt álló legfontosabb problémák tárgyalására, először is le kell szögeznem, hogy a létező veszélyek dacára is a \ hígunk sokkal jobbá és biztonságosabbá vált, mint amilyen volt a hidegháború és a keleti-nyugati konfliktus idején. Elhárult a nukleáris konfrontáció állandó veszélye; az a fenyegetettség, hogy abba a legtöbb ország belesodródik és belepusztul. Hatalmas - az egykori Kelet-Németország nyugati határától a Távol-Keletig terjedő területen megszűnt a politikai terror és üldöztetés; megszűnt az a 303